Felfigyeltek a magyar állampapírokra a nemzetközi piacon: komoly nyereséget hozhat az euróbevezetés
A magyar eurócsatlakozás lehetősége már a külföldi pénzügyi sajtó figyelmét is felkeltette. A német WELT pénzügyi elemzője, Frank Stocker szerint a magyar állampapírok különleges befektetési lehetőséget kínálhatnak azoknak, akik arra számítanak, hogy az új kormány végrehajtja a költségvetési konszolidációt, és az ország közelebb kerül az euró bevezetéséhez. A befektetési történet lényege, hogy ha Magyarország kockázati megítélése javul, az állampapírok hozama csökkenhet, a már piacon lévő kötvények árfolyama pedig emelkedhet.
A német pénzügyi sajtóban megjelent befektetési gondolatmenet két lehetőséget emel ki: a forintban kibocsátott magyar állampapírok magasabb hozamát, valamint az euróban denominált kötvényeket, amelyekkel a külföldi befektetők elkerülhetik a forint árfolyamkockázatát. A magyar állampapírpiac már az áprilisi választások után kedvezőbben kezdte árazni az ország kilátásait. A tízéves forintállamkötvények hozama a választás környékén még 6,5 százalék körül alakult, október 30-án viszont már 5,527 százalék volt. Ha a befektetők kisebb kockázatot látnak, és ezért alacsonyabb hozammal is hajlandók megvenni az állampapírjait, a korábban kibocsátott, magasabb kamatozású kötvények piaci értéke emelkedhet.
A Deutsche Bank becslése szerint év eleje óta 13,5 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett a magyar kötvénypiacra, ebből 10 milliárd dollár az áprilisi választás után. Az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján augusztus végére a külföldiek részesedése a forintban denominált állampapírok állományából 34 százalékra emelkedett. A forintban denominált kötvények magasabb hozamot kínálhatnak, de egy euróban számoló befektetőnél a forint gyengülése akár el is viheti a kamatelőnyt. Az euróban kibocsátott magyar államkötvényeknél nincs közvetlen forintárfolyam-kockázat. Az október 30-i piaci jegyzések szerint a 2040 márciusában lejáró magyar eurókötvény hozama 4,85 százalék, a 2035 júniusában lejáróé 4,49 százalék volt. A magyar eurókötvények hozama nagyjából 2,15 százalékponttal haladta meg a német államkötvényekét.
A magyar befektetési sztori legfontosabb alapja az euró bevezetésének kormányzati célja. A 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési program szerint Magyarország legkésőbb 2030-ig teljesítené a közös valuta bevezetésének valamennyi feltételét. A kormány ehhez 2030-ra 3 százalék alatti költségvetési hiányt és 3 százalék feletti gazdasági növekedést tűzött ki célul. A 2027-es költségvetésben már 4,9 százalékos hiánnyal számolnak, ami jelentős csökkenés lenne az idei évre várt 7,5 százalék körüli értékhez képest. A kormány emellett 1465 milliárd forintos további megtakarítást tervez az állam működésében. Az euró bevezetésének időpontját azonban egyelőre nem határozták meg.
A maastrichti kritériumok teljesítése még nem jelenti azt, hogy Magyarország automatikusan átveszi a közös valutát. A csatlakozás előtt legalább két évet kell eltölteni az árfolyamrendszerben, megfelelő stabilitás mellett. A Fitch Ratings elemzésében 2029-es ERM II-csatlakozással és legkorábban 2032-es euróbevezetéssel számolt. Ehhez a költségvetési hiány tartós csökkentése, az árfolyam stabilitása és a szükséges jogi előkészületek is kellenek. A hitelminősítő szerint a legnehezebb feladat a költségvetési feltételek teljesítése lehet, mivel Magyarország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll.
A magyar állampapírok iránti érdeklődés jelentős részben a kormányzati ígéretek hitelességére épül. Ha a költségvetési hiány a tervek szerint csökken, az államadósság stabilizálódik, és az uniós források is segítik a gazdaságot, a befektetők további kockázatcsökkenést árazhatnak be. A kötvénypiaci rali folytatásához a hiánycsökkentés mellett az uniós pénzek tényleges beérkezése is fontos lenne. A kedvező piaci várakozások ugyanakkor már részben beépültek az árfolyamokba, ezért egy gazdaságpolitikai csalódás gyors átárazást válthat ki. A forintban kibocsátott kötvényeknél különösen fontos a devizaárfolyam alakulása. Az euróban denominált magyar kötvényeknél ez a kockázat nem áll fenn, de a magyar állam hitelkockázata és a piaci hozamok változásából fakadó árfolyamveszteség továbbra is jelen van.
