Havi közel egymillió forintos fizetés várhat a jelentkezőkre: végzettség és nyelvtudás nélkül is lehet próbálkozni
Ausztráliában végzettség és német nyelvtudás nélkül is találhatnak munkát a magyarok, ráadásul a fizetések jóval meghaladhatják a hazai kereseteket. A logisztikai szektorban futárokat, kerékpáros kézbesítőket és raktári dolgozókat is keresnek, egyes állásokban pedig a nettó fizetés a 700–800 ezer forintot is elérheti.
A legtöbbet a tapasztaltabb jelentkezőknek kínálják, egy műszakvezetői pozícióért például havi bruttó 2700 euró, vagyis csaknem egymillió forint járhat. A munkáltatók között olyanok is akadnak, amelyek szállást vagy fizetett betanítást biztosítanak.
Németországban 2027-től új alapokra helyezik a magánnyugdíj-megtakarítások támogatását
Az új rendszer különösen a kisebb összegeket félretevőket ösztönzi: az állam az első 360 eurónyi éves befizetés 50 százalékát, az ezt követő megtakarítás egy részének pedig 25 százalékát teszi hozzá, így évente akár 540 euró támogatás is összegyűjthető. A gyermekes családok további kedvezményt kaphatnak, miközben a megtakarításokat már ETF-ekbe és részvényekbe is lehet irányítani.
A szakértők szerint a német modell Magyarország számára is tanulságokkal szolgálhat, hiszen itthon is szükség lenne az öngondoskodás szélesebb körű ösztönzésére.
Üres üzlethelyiségek és bezáró kocsmák Szombathelyen
Üres üzlethelyiségek, bezáró kocsmák és egyre kevésbé pezsgő belvárosi élet – Szombathelyen mind többen érzik úgy, hogy eltűnőben van az egykori egyetemvárosi hangulat, pedig több ezer hallgató tanul a városban. Az ELTE Savaria Egyetemi Központ oktatója szerint a mai fiatalok egészen másképp kapcsolódnak a városhoz, mint a korábbi generációk: az online élet, a távmunka és a megváltozott szabadidős szokások miatt kevésbé keresik a személyes közösségi élményeket, miközben a helyben maradásukat elsősorban a fizetések, a lakhatás és a munkalehetőségek határozzák meg.
A vasárnap már nem feltétlenül jelent teljes kikapcsolódást
Egyre több dolgozó számára mosódik össze a munka és a szabadidő. Egy kétezer amerikai szellemi dolgozó bevonásával készült felmérés szerint a válaszadók 74 százaléka szokott vasárnap is munkával foglalkozni, 21 százalékuk pedig teljes vagy közel teljes munkanapot tölt feladatokkal. A rugalmas időbeosztás könnyen hatnapos munkahétté válhat, ha a hétköznapi terhelés nem csökken, a hétvégi munka pedig csak újabb feladatokat jelent.
Magyarországon a fogyasztási kiadások 17,1 százaléka megy élelmiszerre
Egy 103 országot vizsgáló nemzetközi összehasonlítás szerint Magyarországon a fogyasztási kiadások 17,1 százaléka megy el otthoni fogyasztásra vásárolt élelmiszerre. Ezzel a magyarok valamivel kedvezőbb helyzetben vannak a lengyeleknél és a szlovákoknál, az olaszoknál viszont jóval nagyobb súlyt képvisel a bevásárlás a kiadásokon belül. A lista szélsőértékei még beszédesebbek: Nigériában 56 százalék, az Egyesült Államokban és Szingapúrban mindössze 6 százalék körüli az élelmiszerek részesedése.
Közel háromezer kiskereskedelmi üzlet tűnt el egyetlen év alatt
Egyetlen év alatt közel háromezer kiskereskedelmi üzlet tűnt el Magyarországról, így a boltok száma 2025 végére 100 ezer alá csökkent. A visszaesés különösen a vidéki kisvállalkozásokat érinti érzékenyen, de a fővárosban is több száz üzlet szűnt meg. A szakmai szervezetek szerint a növekvő működési költségek, a szűkös árrések, a különadók, az árszabályozási intézkedések és a vásárlók árérzékenysége egyaránt nehezítik a kereskedők helyzetét.
A munkahelyi zaklatás nem merül ki a nyílt sértegetésben
A rendszeres megalázás, a kollégák közötti kiközösítés, az információk visszatartása, a szándékosan teljesíthetetlen feladatok kiosztása, sőt a folyamatos fenyegetés is a munkahelyi pszichés nyomásgyakorlás része lehet. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkáltatónak ki kell vizsgálnia a bejelentéseket, és felelősségre vonható akkor is, ha tudomást szerez a zaklatásról, mégsem tesz semmit.
Coliving: közösségi lakhatás Budapesten
A budapesti albérletpiacon egyre nehezebb megfizethető lakást találni, de a nagyvárosi életnek van egy másik, kevésbé látványos problémája is: az elmagányosodás. Erre kínálhat alternatívát a coliving, vagyis a közösségi lakhatás, amelyben mindenkinek saját szobája van, a konyhát, a nappalit és más közösségi tereket viszont megosztják egymással a lakók. Egy óbudai lakásközösségben a szobák havi 110–180 ezer forintba kerülnek.
