Made in China: az autóktól a robotokig
A „Made in China” címke jelentése alapjaiban változott meg az elmúlt évtizedben: az olcsó textíliák és műanyag játékok helyét egyre inkább a csúcstechnológiás iparcikkek veszik át. A több mint tíz éve tartó, masszív állami támogatásokkal fűtött iparpolitikai stratégia eredményeként Kína sikeresen lépett feljebb a globális értékláncban.
Az ázsiai ország ma már olyan összetett gépeket, vegyi anyagokat és modern járműveket exportál tömegesen, amelyeket korábban szinte kizárólag az európai, az amerikai vagy a japán iparral azonosítottak, miközben a hagyományos, alacsony hozzáadott értékű cikkek kivitele stagnál vagy visszaesik.
Az autóipar a leglátványosabb terep
A változás leglátványosabb terepe az autóipar, amely komoly kereskedelmi feszültségek forrásává vált. Kína ma már több autót értékesít külföldön, mint Németország és az Egyesült Államok együttvéve, a személyautó-kivitel értéke pedig 2015 óta csaknem a húszszorosára nőtt.
Mivel a belföldi kereslet a kínai ingatlanpiaci válság miatt gyenge, a gyárakban felhalmozódó túltermelést a külpiacokon vezetik le rendkívül alacsony áron. Az európai vásárlók körében kifejezetten népszerűek ezek a modellek: az idei év első felében a Leapmotor eladásai több mint ötszörösükre, a BYD értékesítései pedig közel másfélszeresükre ugrottak a kontinensen a tavalyi év azonos időszakához képest.
A mesterséges intelligencia verseny is Kínának kedvez
A mesterséges intelligencia körüli fejlesztési verseny szintén Kína malmára hajtja a vizet. Bár a legfejlettebb MI-chipeket amerikai cégek tervezik és Tajvanon gyártják, az adatközpontok működéséhez elengedhetetlen fizikai infrastruktúrát – a kiforrottabb technológiájú félvezetőket, szerveralkatrészeket, transzformátorokat és vezérlőpaneleket – nagyrészt Kína szállítja.
Ennek köszönhetően az idei év első felében a kínai chipszállítmányok értéke közel megduplázódott, és elérte a 177,28 milliárd dollárt, miközben a számítógép- és szerverexport is több mint 40 százalékkal bővült.
Vegyipar: 75 milliárd dolláros állami támogatás
Hasonló átrendeződés zajlik a vegyiparban, ahol a pekingi kormányzat az elmúlt évtizedben mintegy 75 milliárd dollárnyi támogatással segítette a hazai szereplőket. Az ország ma már nemcsak alapvető vegyszereket gyárt, hanem olyan magasabb hozzáadott értékű termékeket is, mint a napelemekhez vagy a szénszálas eszközökhöz szükséges alapanyagok.
Az új gyárak tömeges alapítása miatt kialakult belföldi túlkínálatot a világpiacra zúdítják, ami a legnagyobb nyugati és japán vegyipari óriások – köztük a BASF és a Dow – nyereségességét is közvetlenül veszélyezteti.
Kína a „gyárak gyára” lett
A nyugati országok védekezési törekvéseit és a gyártás hazatelepítését – amit például Donald Trump amerikai elnök is szorgalmaz – nagyban nehezíti, hogy Kína időközben a „gyárak gyárává” vált. Az ország a szerszámgépexportban már megelőzte Németországot, az ipari robotok kivitele pedig több mint négyszeresére nőtt 2015 óta.
Így hiába épülnek új üzemek a védővámok mögött a nyugati világban, maguk a gyártósorok és a termeléshez szükséges alkatrészek továbbra is kínai importból származnak.
Okos háztartási gépek és robotfűnyírók
Az autóiparban kifejlesztett technológiákat – például a nagy pontosságú műholdas helymeghatározást – a kínai cégek az okos háztartási gépek piacán is kamatoztatják, letarolva a nyugati konkurenciát. Ennek esett áldozatul a Roomba robotporszívókat gyártó amerikai iRobot is, amely tavaly decemberben kért csődvédelmet, majd egykori sencseni beszállítója tulajdonába került.
A robotfűnyírók piacán olyan mértékű a kínai dömping, hogy Brüsszel tavaly novemberben vizsgálatot indított a helyi gyártóknál 40 százalékkal olcsóbban kínált ázsiai termékek miatt, miközben az amerikai fűnyíróexport tavaly 746 millió dollárra zuhant a 2023-as egymilliárd dolláros szintről.
