Több tízezer kényszermunkás dolgozik orosz állami és hadiüzemekben
Egy államilag támogatott program keretében több mint ötvenezer észak-koreai állampolgár dolgozik rabszolgakörülmények között orosz állami és hadiüzemekben, és a munkából származó bevétel az észak-koreai ballisztikusrakéta-programot finanszírozza.
Egy nemzetközi jogi alapítvány kilenc hónapon át tartó nyomozása szerint a munkaerő-kölcsönzés hálózatát egy moszkvai üzletember építette ki, aki az orosz Állami Duma egyik képviselőjének asszisztenseként dolgozik. A rendszert mindkét ország vezetése hivatalosan is támogatja: a toborzást egy erre a célra létrehozott weboldalon keresztül végzik, ahol legalább ötvenfős csoportokban kínálják a munkásokat az orosz cégeknek, a jelentkező vállalatokat pedig az észak-koreai nagykövetség delegációi személyesen ellenőrzik.
Az ENSZ kényszermunkát tiltó szankcióinak megkerülése érdekében a munkások hivatalosan diákvízummal érkeznek szakmai gyakorlatra, így nem kell velük munkaszerződést kötni. Ezt egy olyan orosz jogszabály teszi lehetővé, amely korlátlan munkavállalást engedélyez a hallgatóknak. A hálózat kiterjedtségét jelzi, hogy 2025-ben Oroszország több mint 36 ezer vízumot állított ki észak-koreaiaknak, és ezek 98 százaléka tanulmányi célú volt.
A dél-koreai hírszerzés becslései szerint a munkások sokszor embertelen körülmények között élnek, és hazájuk elhagyásakor semmilyen valós információt nem kapnak a rájuk váró feladatokról. Gyakran napi 18 órát dolgoztatják őket a hét hat vagy hét napján, útleveleiket elkobozzák, mozgásukat korlátozzák, a megállapodást megszegőket pedig megtorlással fenyegetik. A fizetésük 90 százaléka közvetlenül az észak-koreai államhoz kerül.
Ez a külföldi munkaerőből származó, becslések szerint évi 450-800 millió dolláros bevétel egyenesen ahhoz a phenjani hadiipari komplexumhoz áramlik, amely a diktatúra atom- és rakétaprogramjának fenntartásáért felelős.
A kényszermunka az orosz hadigépezetet is hajtja: a nyomozás kilenc olyan üzemet azonosított, ahol észak-koreaiakat foglalkoztatnak, és ezek közül legalább kettő közvetlenül a hadiiparhoz köthető, köztük egy katonai élelmiszereket előállító üzem, amelyet a moszkvai észak-koreai nagykövetség tisztviselője személyesen is felkeresett. Miután a nyomozás részletei napvilágot láttak, a szervezők megpróbálták eltüntetni a kompromittáló adatokat a toborzóoldalról, de az archívumokban minden nyom megmaradt.
Az észak-koreai rezsimmel fenntartott üzleti kapcsolatai miatt az Európai Unió október 12-én szankciós listára tette a hálózatot szervező üzletembert.
