Egyre többen támogatnák Nagy-Britannia visszatérését az Európai Unióba
Nagy-Britanniában növekszik az Európai Unióhoz való újbóli csatlakozás támogatottsága. Az Ipsos közvélemény-kutató friss felmérése szerint a britek 56 százaléka támogatná, hogy az ország ismét az unió tagja legyen, míg 30 százalékuk továbbra is az EU-n kívül maradna. A visszalépést támogatók aránya május óta négy százalékponttal emelkedett, az ellenzőké pedig három százalékponttal csökkent.
A 1109 brit felnőtt megkérdezésével, október 15. és 22. között végzett reprezentatív kutatás szerint a különbség még nagyobb azok körében, akik egy esetleges újabb népszavazáson várhatóan részt is vennének: 63 százalék támogatná a csatlakozást, 34 százalék ellenezné, a bizonytalanok aránya mindössze 3 százalék.
Jelentős generációs és pártpolitikai különbségek
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye a generációs megosztottság. A 35 év alatti válaszadók 73 százaléka támogatná az ország visszatérését az Európai Unióba. A 2024-es parlamenti választásokon a Munkáspártra szavazók körében még magasabb, 77 százalékos az újbóli csatlakozás támogatottsága.
A pártpolitikai különbségek ugyanakkor jelentősek: a konzervatív szavazók 31 százaléka, a Reform UK választóinak pedig 16 százaléka támogatná az EU-ba történő visszatérést. Az 55 év felettiek körében már többségben vannak azok, akik az unión kívül maradnának: ebben a korcsoportban 47 százalék ellenzi a csatlakozást, míg 39 százalék támogatja azt.
A gazdasági előnyökben sokan bíznak, más kérdésekben megosztott a közvélemény
A felmérés arra is rákérdezett, milyen következményei lennének az uniós tagság visszaszerzésének. A válaszadók 54 százaléka úgy gondolja, hogy az EU-tagság hosszabb távon kedvezően hatna a brit gazdaságra, 53 százalék pedig a nemzetbiztonság szempontjából is előnyösnek tartaná a visszatérést. A saját életszínvonaluk tekintetében jóval óvatosabbak a britek: mindössze 41 százalék vár személyes javulást az uniós tagságtól.
A nemzeti önállóság kérdése szintén megosztja a közvéleményt. A válaszadók 39 százaléka szerint az EU-ba való visszatérés rontaná Nagy-Britannia lehetőségét arra, hogy saját érdekei szerint hozzon döntéseket, és csak 25 százalék gondolja úgy, hogy ezen a téren javulást eredményezne a tagság. Az Ipsos politikai igazgatója, Keiran Pedley szerint a gazdasági és nemzetbiztonsági előnyöket sokan látják, de a többi területen jóval bizonytalanabb a közvélemény, ami egy későbbi politikai kampányban komoly vitákat eredményezhet.
A miniszterelnök szeretné, ha Nagy-Britannia ismét az unió tagja lenne
A felmérés időzítése azért is érdekes, mert Andy Burnham brit miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is beszélt a Brexit következményeiről és az Európai Unióhoz fűződő kapcsolat újragondolásáról. Egy televíziós interjúban kijelentette, hogy szeretné, ha Nagy-Britannia még az ő életében ismét az unió tagja lenne.
Burnham ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a jelenlegi parlamenti ciklusban nem kezdeményezi az újbóli csatlakozást. Szerinte a brit kormánynak most arra kell törekednie, hogy a jelenlegi megállapodásnál kedvezőbb feltételeket érjen el Brüsszellel. A miniszterelnök úgy látja, hogy a Brexit a várakozásokkal ellentétben gyengítette a brit gazdaságot, és a bevándorlás ellenőrzését sem tette hatékonyabbá.
A politikus azt is hangsúlyozta, hogy nem akarja saját álláspontját ráerőltetni a választókra: a briteknek kell dönteniük az ország jövőjéről, a kormány pedig nem léphet a közvélemény előtt. A brit kormányfő november 20-án az Európai Unióval tartandó csúcstalálkozón is részt vesz, ahol a kétoldalú kapcsolatok jövőjéről egyeztetnek.
Tíz éve még a kilépés mellett döntöttek a britek
A mostani közvélemény-kutatási eredmények különösen érdekesek annak fényében, hogy a 2016. június 23-i népszavazáson még a kilépéspártiak kerültek többségbe: a brit választók 51,9 százaléka a távozásra, 48,1 százaléka pedig a maradásra szavazott. Nagy-Britannia végül 2020. január 31-én lépett ki hivatalosan az Európai Unióból. A visszatérés támogatottsága különösen a fiatalok és a kormányzó Munkáspárt szavazói között magas, a politikai döntés azonban egyelőre várat magára.
