Spórolni kényszerül a nyugdíjasok kétharmada, időben csak minden hatodik tett félre
A nyugdíjasok 65 százaléka anyagi okokból kénytelen lemondani a korábban megszokott dolgokról, miközben mindössze 17 százalékuk takarékoskodott rendszeresen, kifejezetten a nyugdíjas éveire – derül ki az OTP Nyugdíjpénztár 65 év felettiek körében végzett felméréséből. Az anyagi korlátok miatt sokan visszafogják az utazásokat, a kulturális programokat és az éttermi látogatásokat, de a magánegészségügyi ellátás, a lakásfelújítás és a jobb minőségű élelmiszerek megvásárlása is egyre többeknek jelent nehézséget. A pénzügyileg teljesen felkészültnek érző nyugdíjasok 67 százaléka nem kényszerül anyagi okokból lemondásra, a felkészületlenek körében ez az arány mindössze 17 százalék.
Egyre többen kezdenek el időben félretenni
Az önkéntes nyugdíjpénztári adatok szerint a fiatalabb generációk is egyre nagyobb számban kezdenek félretenni. Az OTP Nyugdíjpénztárhoz 2026 első tíz hónapjában közel 23 ezer új tagdíjfizető csatlakozott, ami csaknem 10 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakában regisztrált 21 ezer új belépőhöz képest. Két évvel korábban, 2024 első tíz hónapjában még valamivel több mint 14 ezer új belépőt regisztráltak.
Az új belépők korösszetétele is figyelemre méltó: 2026-ban a csatlakozók 40 százaléka még nem töltötte be a 35. életévét, míg 2023-ban és 2024-ben ez az arány még 36 százalék körül alakult. A pénztárhoz idén belépő tagok egyéni befizetéseinek összege már meghaladta az 1,8 milliárd forintot, az átlagos havi befizetés pedig elérte a 16 ezer forintot.
Az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár tapasztalatai szerint 2024-ben és 2025-ben is dinamikusan nőtt az új belépők száma, a folyamat pedig 2026-ban is folytatódik: az év első kilenc hónapjában annyian csatlakoztak, hogy az új belépők száma már meghaladta a 2025-ös teljes éves adatot. A belépők között korábban az X generáció tagjai voltak jelentős súlyban, ma azonban egyre több Y és Z generációs ügyfél választja a nyugdíjpénztári megtakarítást. A fizető tagok átlagos havi befizetése az elmúlt években évente 3–4 ezer forinttal emelkedett.
Rengeteg pénz hever kihasználatlanul a háztartásoknál
A magyar háztartások mintegy 125 ezer milliárd forintos pénzügyi megtakarítási állományából körülbelül 20 ezer milliárd forint van készpénzben vagy látra szóló betétben. Ez rövid távú tartalékként hasznos lehet, hosszabb távon azonban az infláció csökkentheti a pénz vásárlóerejét. A lakossági megtakarítások mindössze 3,4 százaléka jelenik meg a magyar tőkepiacon.
A megfelelő befektetés kiválasztásakor nem a legmagasabb elérhető hozamot kell elsőként keresni, hanem a pénzügyi célokat, a befektetési időtávot, a likviditást és a vállalható kockázatot kell mérlegelni, valamint a teljes portfóliót érdemes vizsgálni. Az MNB 2026-os Megtakarítási jelentése szerint a korábban kiemelkedő kamatot kínáló inflációkövető állampapírok átárazódása, kamatfizetése és lejárata után a felszabaduló pénzek egy része más befektetésekbe áramlott, többen fordultak a befektetési jegyek, a részvények és az ETF-ek felé.
Lakásra, autóra és utazásra is gyűjtenek a családok
A megtakarítási biztosításoknál sem mindegy, milyen célra gyűjt valaki, mennyi időre tudja nélkülözni a pénzét, és milyen kockázatot vállal. Az Alfa Biztosító tanácsadóinak visszajelzései szerint az egyik legfontosabb cél a gyermekek életkezdésének támogatása, emellett kiemelt szerepet kap a három-hat havi megélhetésnek megfelelő pénzügyi biztonsági tartalék felépítése, valamint a lakásvásárlás, az építkezés és a felújítás. A középtávú célok között az autóvásárlás, az esküvők és az utazás is szerepel.
A rendszeres díjfizetésű megtakarítási biztosítások havi díja a magyar piacon jellemzően 20–50 ezer forint között mozog, vannak, akik havi 10–15 ezer forinttal kezdenek. A választásnál a költségstruktúra, a hozzáférhetőség, a rugalmasság és az adózási feltételek egyaránt lényegesek, a szerződés idő előtti visszavásárlása pedig veszteséggel járhat.
A munkáltatók szerepe is felértékelődhet
A nyugdíjpénztári piac egyik legfontosabb kérdése a munkáltatói hozzájárulások jövője. A 2019-es adójogszabály-változások után a munkáltatók jelentős része fokozatosan visszavonult a nyugdíjpénztári juttatások finanszírozásától, a vállalatok szerepe azonban nélkülözhetetlen lehet egy hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszerben. A munkáltatói támogatás nemcsak a befizetések növelését segíthetné, hanem az egyéni öngondoskodás iránti bizalmat is erősíthetné.
