Négyszer annyit tettek a magyar állampapírokba a külföldiek, mint a magyar családok
A külföldi befektetők idén augusztus végéig 4344 milliárd forinttal növelték magyar állampapír-állományukat, míg a magyar háztartások mindössze 1051 milliárd forinttal – derül ki a legfrissebb adatokból. A teljes, külföldi kézen lévő magyar állampapírállomány értéke 2025 végén 16 790 milliárd forint volt, idén augusztus végére 21 134 milliárd forintra emelkedett, így a külföldiek részesedése 35,1 százalékra nőtt, ami mintegy 25 százalékos bővülést jelent.
A trend a 2019 óta nem látott magas külföldi részarányhoz közelít a forintkötvényeknél. A külföldiek kötvényvásárlása már az év elején beindult, majd a tavaszi választások után újabb lökést kapott, és a nyár, valamint az ősz folyamán töretlenül nőtt, miközben a hozamok a legtöbb kötvénytípus esetében csökkentek. A tavaszi választások előtt a külföldiek forintkötvény-kitettsége még csak 8400 milliárd forinton állt, az év elején valamivel 6000 milliárd forint felett járt, nyárra pedig elérte a 10 000 milliárdot.
A folyamat hátterében egyrészt az eurobevezetés áll: a kormány elkötelezte magát az euro mellett, és ennek részeként csökkentette az inflációs célszámot, ami külföldi elemzések szerint jelentősen felbátorította a külföldi kötvénybefektetőket, mivel az eurobevezetés a stabilitás üzenetét közvetíti a pénzpiacok felé. Az új kormány programjában szerepel, hogy 2030-ra teljesíti a maastrichti követelményeket, ami gyökeres változás az előző kormány álláspontjához képest. Ennek megfelelően jelentősen mérséklődött Magyarország kockázati prémiuma és a magyar állampapírok hozama – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank budapesti elemzője.
A Deutsche Bank elemzése szerint 13 milliárd euro értékben vásároltak külföldiek magyar államkötvényt idén, ebből 10 milliárdnyit a választás után. A kormányváltás önmagában javította a hazánk iránti bizalmat, és ennek eredményeként már ekkor megindult egy külföldi kötvényvásárlási hullám. Elemzők szerint a befektetők a választás előtt nem látták pozitívan Magyarország helyzetét, hiszen évek óta rossz növekedési számokat és hiányszámokat produkált, illetve az előző kormány folyamatos konfliktusban állt Brüsszellel, így nem látszott esély az uniós pénzek hazahozatalára.
Harmadrészt a költségvetés helyzete is hozzájárulhatott a folyamathoz. A kormány nyár óta relatíve eredményesen dolgozik egyrészt egy őszintebb hiánykommunikáción, másrészt a deficit csökkentésén. A költségvetési hiány csökkentése komoly fordulat lenne az idei évre várt 7,5 százalék után, a kormány ugyanis 5 százalék alá, 4,9 százalékra állította be a hiánycélt. „A hosszú lejáratú kötvények különösen sokat profitálhatnak abból is, ha az új kormány megvalósítja a költségvetési konszolidációt, mivel a költségvetési pálya javulása mérsékelheti a hosszabb lejáratú magyar államkötvények prémiumát” – mondta Recai Gunesdogdu, a Nomura Asset Management Europe befektetési vezetője, hozzátéve, hogy Magyarország az egyik legkedveltebb feltörekvő piaci befektetési célpontjuk volt a választás előtt.
Elemzők szerint, ha a kormány továbbra is elkötelezett marad a hiánycsökkentés irányába, és sikerrel viszi végbe ezirányú terveit, valamint képes lesz hazahozni az uniós pénzeket, akkor akár tovább is élénkülhet a külföldi kereslet a magyar államkötvényekre. Ha azonban a kormány nem lesz képes véghez vinni költségvetési terveit, akkor nemcsak a külföldi befektetők lelkesedése hagyhat alább, de sokan el is adhatják kötvényeiket. Elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a piac nagyrészt már beárazta a magyar költségvetési politikát és ezzel az államkötvényeket, így a további pozitív fejlemények már nem váltanak ki ekkora lelkesedést, a negatívak azonban rosszul érinthetik a magyar államkötvények piacát.
Török Zoltán valamelyest optimistább: „Ha úgy tekintünk a hozamkonvergenciára a kötvénypiacon, hogy ez egy 400 kilométeres út, és úgy gondoljuk, hogy az út végén még mindig lesz valamekkora felár a német hozamokhoz képest, akkor most azt látjuk, hogy a piac az út valamivel több, mint felét már meg is tette, de azért még mindig van hátra belőle.” Hozzátette: a pénzügyi piacok mindig a jövőt árazzák be, ilyen sebességgel nem fog tovább zuhanni a hozam, de még mindig van további tér a hozamcsökkenésre, és ez várhatóan be is fog következni. Szerinte tehát van esély arra, hogy tovább folytatódjon a külföldi befektetési hullám.
