Hároméves mélyponton a zloty, a forint kisebb gyengülést mutatott
Kedden a lengyel zloty hároméves mélypontjára gyengült az euróval szemben: az euró jegyzése átmenetileg 4,4337 zlotyig emelkedett. A forint eközben visszafogottabban mozgott, az euróval szemben délelőtt mintegy 0,1 százalékos gyengüléssel, 364,7 körül járt, miután reggel még 365 közelében állt. A dollárért reggel nagyjából 326 forintot kellett fizetni, az euró-dollár árfolyam pedig kevéssel 1,12 alatt mozgott.
A lengyel belpolitikai feszültségek terhelik a zlotyt
A lengyel devizát elsősorban belpolitikai és intézményi feszültségek gyengítették. A kormány és az Alkotmánybíróság körüli konfliktus miatt a befektetők magasabb kockázati prémiumot várnak el a lengyel eszközök tartásáért. Az ING elemzői szerint a zloty a közép-kelet-európai régió leggyengébben teljesítő devizája lehet. A további leértékelődés kockázatát a lengyel jegybank kamatvágás felé hajló kommunikációja és a magas költségvetési hiány is növeli.
Kivárás az amerikai félidős választások előtt
A visszafogott délelőtti mozgás mögött a keddi amerikai félidős választások előtti kivárás is állhatott. A kongresszusi erőviszonyok átrendeződése érdemben befolyásolhatja az amerikai gazdaságpolitikai mozgásteret, miközben a geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalanságot okoznak. Az Egyesült Államokban a szeptemberi gyáripari megrendelések mellett a JOLTS munkaerőpiaci jelentés is megjelenik, Magyarországon pedig az MNB a hitelintézetek összevont mérlegét teszi közzé.
Vételi lehetőséget lát a magyar állampapírokban a Union Investment
A német Union Investment túlzottnak ítélte a brazil állampapírok eladási hullámát, ezért növelte kitettségét: Christian Kopf, a kötvényüzletág vezetője szerint a helyi devizában kibocsátott papírok kiemelkedő hozamot kínálnak, ez a lehetőség azonban várhatóan nem marad fenn sokáig. Az alapkezelő a magyar állampapírokban is komoly vételi lehetőséget lát. Stratégiáját a májusi kormányváltás után javuló uniós kapcsolatokra, a befagyasztott uniós források lehetséges felszabadítására, a jegybanki kamatcsökkentésekre és a forint felértékelődésére építi. Kopf szerint az uniós források beáramlása érdemben támogathatná a forintot, és további teret nyithatna a kamatvágások előtt. A csökkenő piaci hozamok felértékelhetik a forgalomban lévő, fix kamatozású kötvényeket, így a külföldi befektetők jelentős árfolyam- és devizanyereséget könyvelhetnének el. Az alapkezelő hosszabb távon a magyar kormány 2031-es euróbevezetési céldátumát is kedvező katalizátornak tekinti.
Határidőig nevezhetik meg jelöltjeiket az EKB elnöki tisztségére
Az euróövezeti tagállamok kormányai november 6-ig nevezhetik meg hivatalos jelöltjeiket az Európai Központi Bank elnöki tisztségére. Christine Lagarde bejelentése szerint 2027. február 7-én, mandátumának hivatalos lejárta előtt távozik posztjáról. A pénzügyminiszterek november 9-én tekintik át a javaslatokat. A legesélyesebb jelöltek között Pablo Hernández de Cost, a Nemzetközi Fizetések Bankjának vezetőjét és Klaas Knot volt holland jegybankelnököt tartják számon, a megkérdezett közgazdászok jelenleg a spanyol szakembert tekintik favoritnak. Az elnökváltással párhuzamosan a hattagú Igazgatóság két további székéről is dönteni kell: Isabel Schnabel január elején távozik, Philip Lane vezető közgazdász megbízatása májusban jár le.
Rogoff az adósságválság és az AI-lufi kockázatára figyelmeztet
Kenneth Rogoff, a Harvard professzora és az IMF korábbi vezető közgazdásza a tartósan magas kamatszintek, az elszálló államadósságok és a geopolitikai konfliktusok együttes kockázataira figyelmeztetett. Becslése szerint mintegy 50 százalékos valószínűsége van annak, hogy az Egyesült Államok öt éven belül súlyos adósságválsággal szembesül. Úgy véli, a ragadós infláció miatt a Fednek a következő hat-nyolc hónapban akár két-három kamatemelésre is szüksége lehet. A dollártól való függőség csökkentésére irányuló nemzetközi törekvések szerinte tartósan támogathatják az arany iránti keresletet, az unciánkénti 8000–10 000 dolláros árszintet sem tartja kizártnak a jövőben. Ezek prognózisok, nem az aktuális piaci árazást tükrözik. Az AI hosszú távú termelékenységi előnyei mellett súlyos átmeneti munkaerőpiaci sokkokra számít, Európa kilátásait az elöregedő társadalom, a magas adósságteher és az ellátórendszerek finanszírozási nehézségei miatt borúsnak látja, míg Indiát a következő évek globális gazdasági nyertesei közé sorolja.
