Sökfás temetők az Őrségben
Az őrségi reformátusok jellegzetes sírjelei a fából faragott sökfák voltak. Míg a katolikusoknál keresztet, az evangélikusoknál fedeles keresztet használtak, addig a református halottak sírjára sökfát állítottak. A többnyire tölgyfából, ritkábban bükkből készült, 100–160 centiméter magas fejfákra legtöbbször csak az elhunyt nevét és életkorát vésték, esetenként csillag vagy néhány rovátka is került rájuk. Felső részüket gyakran süvegszerűre formálták – innen eredhet a sökfa elnevezés is. A sökfákról szóló legkorábbi említés a 20. század elejéről származik. Kercaszomor, Bajánsenye, Velemér és Őriszentpéter temetőiben még ma is találkozhatunk velük, a szlovéniai Szerdahelyen szintén dokumentáltak sökfákat.
Szív alakú sírkövek Balatonudvariban
A Balaton északi partján, a 71-es főút mentén található balatonudvari temetőben több mint ötven, szív alakúra faragott mészkő síremlék őrzi a múlt emlékét. A műemléki védelem alatt álló temetőt az 1770–1780-as években nyitották meg, a különleges sírkövek pedig főként 1800 és 1850 között készültek. Az egyik legismertebb legenda szerint egy helyi halász lánya egy balatoni viharban a tóba fulladt, szerelme, egy kőműveslegény pedig szív alakú sírkövet faragott az emlékére. Eötvös Károly egy másik mondát jegyzett fel: eszerint egy helyi ezermester találta ki a formát, mert úgy gondolta, az élők és a holtak szívéhez egyaránt illik. Az 1990-es felmérés idején 64 szív alakú sírkövet számoltak össze, 2025-ben 11 követ restauráltak.
Csónakos fejfák Szatmárcsekén
Szatmárcsekén, a Tisza közelében több mint ezer, tölgyfából faragott, csónakra emlékeztető fejfa sorakozik. A református temetőt 1776-ban nyitották meg, a sírjelek stilizált emberfejet vagy csónakban fekvő alakot formáznak. Eredetük máig nem tisztázott: egyesek ősi, csónakos temetkezési hagyományokkal hozzák összefüggésbe őket, mások szerint a Tisza áradásai miatt alakult ki ez a forma. A temető legmagasabb pontján áll Kölcsey Ferenc síremléke; a Himnusz költőjét 1838. augusztus 25-én temették el a családi kriptába. A ma látható, hat oszlopból álló, neoklasszicista síremléket Gerendai Antal tervezte, és 1938-ban helyezték végső nyughelyére a költő földi maradványait. A temetőt 1973-ban műemléki védelem alá helyezték.
Zsidó zarándokhelyek Tokaj-Hegyalján
Olaszliszkán található Friedmann Cvi Herschele (1808–1874) csodarabbi sírja, aki a 19. században a magyarországi haszidizmus egyik meghatározó alakja volt. Tanítója, Teitelbaum Mózes rabbi nyomdokain haladva Olaszliszkát a haszid zsidóság fontos központjává tette, sírja pedig ma is távoli országokból érkező zarándokokat vonz. A temető sírsátrában, azaz oheljében felesége és veje, Friedlander Hajim rabbi sírja is megtalálható. A közeli Bodrogkeresztúron, a Dereszla-dombon álló zsidó temető szintén fontos zarándokhely: itt nyugszik Steiner Sájele, vagyis Reb Steiner Saje (1851–1925), akit csodarabbi néven is ismernek. Az olaszliszkai rabbi tanítványaként került Bodrogkeresztúrra, sírja fölé ohelt emeltek, ahová a zarándokok ma is kérőcédulákat, úgynevezett kvitliket visznek.
Gombfás temető Telkibányán
A Zemplénben, Telkibányán, a középkori református vártemplom körül található temető különleges, fából faragott sírjeleket őriz. Az úgynevezett gombfák formájukkal az elhunytak koráról és családi állapotáról is árulkodnak: a fejfák felső részének kialakítása alapján megkülönböztették a házas férfiak, a férjes asszonyok, a legények és a nagylányok sírjeleit. A kisgyermekek fejfái is eltérő formát kaptak: a fiúké megnyújtott gömbben, a lányoké tulipános végződésben különbözött. A fejfákon a vízszintes bevágások az évtizedeket, a függőleges rovások az éveket jelölték, így felirat nélkül is következtetni lehetett az elhunyt életkorára. A gombfák között rozettaszerű díszítések és vésett szomorúfűz-motívumok is előfordulnak.
Emlékerdő Agostyánban
Tata közelében, Agostyánban található Magyarország első temetkezési célú kegyeleti erdeje, amelyet 2015-ben avattak fel. A természetközeli temetkezési helyen az elhunytak hamvait biológiailag lebomló urnában, egy előre kiválasztott fa gyökérzónájában helyezik el, a fa törzsén pedig időtálló tábla őrzi a nevüket. A 25 hektáros erdő 2014-ben kapott örökerdő-minősítést, így a területet nem tarvágással, hanem a természetes erdei környezet megőrzésével kezelik. Egyes fái több száz évesek, a sírhelyek használati jogát pedig akár 99 évre is meg lehet váltani.
