Fordulóponthoz értek a nyugdíj-megtakarítások: nagy változásokat sürgetnek
Több mint 2600 milliárd forintra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona, az egészségpénztárak tagsága pedig 32 ezer fővel bővült fél év alatt. A kedvező eredmények mellett a következő évtized demográfiai folyamatai komoly kihívást jelenthetnek. A pénztárszektor nagyobb munkáltatói szerepvállalást és átalakított állami támogatást sürget.
Október 1-jén Visegrádon rendezték meg az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének éves konferenciáját. Mohr Lajos, a szövetség elnöke a munkáltatói hozzájárulások erősítését, az adókedvezmények rendezését és az automatikus beléptetést szorgalmazta. Bense Richárd, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője nemzetközi kutatásokon keresztül mutatta be, miért nehéz rávenni az embereket a nyugdíjcélú takarékoskodásra.
Fél év alatt 203 milliárd forinttal nőtt a nyugdíjpénztári vagyon
Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona a 2025 végi 2413 milliárd forintról 2026 első félévének végére 2616 milliárd forintra emelkedett, ami 8,4 százalékos növekedést jelent. 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztárakba 202 milliárd, az egészségpénztárakba 121 milliárd forint érkezett. Idén az első félévben előbbiek 113 milliárd, utóbbiak 68 milliárd forintos tagdíjbevételt értek el.
Az egészségpénztárak taglétszáma a 2025 végi 1 millió 259 ezerről 1 millió 291 ezerre nőtt, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 1 millió 82 ezerről 1 millió 89 ezerre emelkedett a tagság. Az ingatlancélú felhasználásnál 67 045 igényt adtak be, ami 125,4 milliárd forintot jelentett; a tagság mintegy 94 százaléka nem élt a lehetőséggel.
Komoly kihívást jelenthet a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása
Bár 2025-ben 94 milliárd, 2026 első félévében 25 milliárd forintos pozitív cash flow-val zártak a pénztárak, a hosszú távú kilátásokat befolyásolja a társadalom öregedése. A KSH-adatokra épített számítás szerint a következő tíz évben 250 ezer fővel csökkenhet az aktív dolgozók száma. A nagyobb korosztályok nyugdíjba vonulása miatt fontos, hogy fiatalabb tagok lépjenek be és rendszeresen fizessenek.
A SZÉP-kártyához hasonló feltételekkel ösztönöznék a munkáltatókat
Mohr Lajos szerint a munkáltatói befizetések ösztönzése lenne a legfontosabb rövid távú lépés. A szövetség legalább a SZÉP-kártyával azonos kedvezményes adóztatást javasolna: a nyugdíjpénztári hozzájárulásnál a minimálbér 7 százalékáig, az egészségpénztáraknál annak 3,5 százalékáig. A javaslatban havi 22 500, illetve 11 250 forint szerepelt. A számítások szerint ez összesen 250 ezer új belépőt hozhatna.
Hosszabb távon a munkáltató, a munkavállaló és az állam közös teherviselésére épülő rendszerben gondolkodnak: a munkavállaló és a munkáltató egyaránt a bér 2 százalékát fizetné be, ehhez az állam további 1 százalékkal járulna hozzá. A belépés automatikus lenne, de az érintettek önként kiléphetnének.
260 ezer forintra emelnék a támogatási plafont
A szövetség a 2014 óta változatlan 150 ezer forintos kombinált plafont 260 ezer forintra emelné. Az új keretben a nyugdíjpénztári befizetések után legfeljebb 260 ezer, az egészségpénztáriak után 150 ezer forint támogatás lenne elérhető, a kettő együttes felső határa 260 ezer forint maradna. Az szja-visszatérítést alanyi jogon járó támogatássá alakítanák, mert az szja-kedvezmények bővülésével egyre több embernek csökkenhet a visszatérítés alapja.
Egy emlékeztető is több mint egymillió eurót mozgósított
Bense Richárd egy Észtországban végzett, közel 128 ezer embert bevonó kutatást mutatott be. A résztvevőket tíz csoportra osztották: a kontrollcsoport nem kapott emlékeztetőt, a másik kilenc csoport különböző üzeneteket kapott az év végi befizetés ösztönzésére. Az emlékeztetők a befizetők arányát a kontrollcsoport közel 9 százalékáról mintegy 10 százalékra emelték. A befizetett összeget a család anyagi biztonságára építő üzenet növelte a legerősebben.
A szakértő szerint a hazai pénztáraknak a személyre szabott kommunikációhoz sok eszközük már most rendelkezésre áll. Az adminisztráció egyszerűsítése is fontos: ha a befizetés könnyebben elvégezhető, kisebb az esélye, hogy az érintett elhalasztja. A megfelelő üzenet ugyanakkor nem oldja meg azt, ha valakinek a mindennapi kiadásai mellett nincs pénze megtakarítani.
A fiatalabb tagok megszólítása a szektor közös feladata
Sipos-Tompa Levente, az MNB alelnöke szerint a pénztárak első féléves hozama 7,8 százalék volt, és az egész évben kétszámjegyű eredmény is elképzelhető. A 30–44 éves nyugdíjpénztártagok száma 2020 és 2025 között 380 ezerről 267 ezerre csökkent, miközben a 45–59 éveseké 515 ezerről 574 ezerre, a 60 év felettieké pedig 168 ezerről 198 ezerre nőtt. A 16–29 éves tagság mindkét évben 43 ezer fő volt.
Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese a nyugdíj-megtakarítások gazdasági szerepét emelte ki: a hosszú távú pénztári vagyon a vállalatok számára is tartós tőkeforrást jelenthet, támogatva a beruházásokat és az innovációt.
