Súlyos milliókat bukhatnak a jövő nyugdíjasai: rengetegen követik el ezt a hibát a pénzükkel
A személyes megtakarítások és befektetések a nyugdíjjövedelem jelentős várható forrását jelentik: a befektetők ezekből remélik fedezni nyugdíjas éveikre összegyűjtött megtakarításaik 42 százalékát, ami nemzetközi átlagban megelőzi az állami ellátást és a munkahelyi nyugdíjprogramokat. Ázsiában ez az arány még magasabb: a térség befektetői a nyugdíjas évek finanszírozásának több mint 50 százalékát alapozzák személyes megtakarításokra és befektetésekre.
Kevés befektető érzi biztonságban magát
A befektetőknek csak 36 százaléka tartja a nyugdíjat kulcsfontosságú befektetési motivációnak, Európában ez az arány 34 százalék, Ázsiában 40 százalék. Mindössze 23 százalék érzi magát nagyon biztosnak abban, hogy hosszú távon pénzügyi biztonságot tud teremteni magának, szemben az egy évvel korábbi 26 százalékkal. Ez jól mutatja a nyugdíj fontossága, valamint a finanszírozásához szükséges képességek és magabiztosság közötti szakadékot.
A tanácsadás növeli a magabiztosságot
A professzionális tanácsadás jelentősen növeli a befektetők nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát: a tanácsot igénybe vevő befektetők fele mondja azt, hogy nagyon magabiztos a nyugdíjfinanszírozását illetően, míg azok körében, akik soha nem vettek igénybe tanácsadást, ez az arány mindössze 14 százalék.
Sokaknál a készpénztartás a jellemző
A megtakarítók csaknem fele, 43 százaléka tervezi a következő 12 hónapban, hogy elkezd befektetni, a 21–30 évesek körében ez az arány 62 százalékra emelkedik. Ugyanakkor 39 százalék továbbra is attól tart, hogy ha befektet, veszíteni fog a pénzéből. A befektetési szándék országonként jelentős eltéréseket mutat: a dán megtakarítók állnak az élen 79 százalékkal, őket a szingapúriak követik 73 százalékkal, míg a belgák és a németek a legkevésbé nyitottak erre a lépésre 24 százalékkal. A gyakorlatban ez gyakran azt jelenti, hogy az emberek a szükségesnél hosszabb ideig tartják megtakarításaikat készpénzben. A megtakarítók többsége, 52 százaléka szerint körülbelül hathavi jövedelem elegendő lenne a váratlan kiadások fedezésére, mégis a legtöbben jóval több készpénzt tartanak a számlájukon.
Hit és valóság a pénzügyi műveltségben
A tanulmány éles ellentétet mutat a befektetők önbizalma és tényleges pénzügyi ismeretei között: azoknak a 70 százaléka, akik magukat szakértőnek nevezik, nem tudott helyesen megválaszolni három alapvető pénzügyi műveltségi kérdést. Ugyanez a minta érvényesül a vagyonpiramis csúcsán is: a nagy vagyonnal rendelkező befektetők, bár a legmagabiztosabbak, mégis nagyon alacsony pénzügyi tájékozottságról tesznek tanúbizonyságot, mindössze 36 százalékuk válaszolt helyesen mindhárom pénzügyi ismereti kérdésre. Ugyanakkor ők fordulnak a legnagyobb valószínűséggel professzionális tanácsadóhoz, 87 százalékuk, szemben a lakossági befektetők 58 százalékával.
Az AI és a közösségi média térnyerése
Mindössze egy év alatt az AI-asszisztensek rendszeres használata befektetési ötletek vagy információk forrásaként a négyszeresére nőtt és elérte a 19 százalékot. A befektetők tízből hét esetben már korábban is használtak mesterséges intelligenciát befektetési döntéseik támogatására, több mint a felük, 59 százalékuk követte az AI ajánlásait, és csaknem mindegyikük, 90 százalékuk elégedett volt az eredménnyel. A befektetők ugyanakkor a közösségi médiát is használják ilyen célokra: csaknem minden második befektető, 46 százalékuk influenszereken keresztül igyekszik befektetési információhoz jutni. Ez különösen Indiában, 68 százalékkal és Brazíliában, 65 százalékkal jellemző, míg az olyan európai országok, mint Franciaország 28 százalékkal, Spanyolország 37 százalékkal és Németország 40 százalékkal lemaradnak ebben a tekintetben. Ezek az új információforrások nem helyettesítik a professzionális tanácsadást, inkább kiegészítik azt.
Digitális tanácsadás előretörése
A befektetők több mint 60 százaléka rendelkezik hozzáféréssel valamilyen professzionális pénzügyi tanácsadáshoz, amelyet egyre gyakrabban digitális csatornákon keresztül nyújtanak: a válaszadók 59 százaléka ma már teljesen vagy részben online kapja a tanácsot.
