Nyugdíjmegtakarítások veszélyben: jelentős változtatásokat sürget az ÖPOSZ
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerint több változtatásra volna szükség ahhoz, hogy az önkéntes pénztárak szerepe érdemben erősödhessen az időskori anyagi biztonság megteremtésében. A szövetség javaslatai között szerepel a munkavállalók automatikus beléptetése, a munkáltatói befizetések ösztönzése, valamint a megtakarítások után biztosított adókedvezmények formájának és mértékének korszerűsítése. Egy friss országos közvélemény-kutatás szerint ezeket az elképzeléseket a hazai munkavállalók is támogatják.
Az ÖPOSZ az idén is megtartotta éves konferenciáját, amelyen mintegy 230 vendég, tíz alapkezelő, 24 önkéntes nyugdíj- és egészségpénztár, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének képviselői vettek részt.
Mohr Lajos, a Pénztárszövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egy-másfél évtizedes távlatban nyugdíjba mennek a „Ratkó-unokák”, így a következő tíz évben 250 ezerrel csökkenhet az aktív dolgozók száma Magyarországon, mivel folyamatosan kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan elérik a nyugdíjkorhatárt.
A szövetség szerint a munkáltatói befizetések érdemi ösztönzéséhez legalább a SZÉP kártyával azonos vagy kedvezőbb közterhekre lenne szükség, akár összeghatár beépítésével. Hosszabb távon a brit, lengyel vagy ír modellhez hasonlóan olyan rendszer is szóba jöhet, amelyben a munkáltató, a munkavállaló és az állam közösen finanszírozná a nyugdíjcélú öngondoskodást. Eszerint a bér 2-2 százalékát a foglalkoztató és a magánszemély fizetné be a pénztárba, ehhez az állam 1 százalékkal járulna hozzá.
A javaslat a megtakarítások után igénybe vehető szja-visszatérítést alanyi jogon járó állami támogatássá alakítaná. A két kasszatípusra vonatkozó, több mint tíz éve változatlan 150 ezer forintos kombinált adóvisszatérítési plafont 260 ezer forintra emelnék úgy, hogy a nyugdíjpénztári befizetések után ez teljes egészében, az egészségpénztáraknál pedig 150 ezer forintig érvényesíthető volna.
A közvélemény-kutatás alapján tízből hat megkérdezett szerint jó megoldás lenne az szja-visszatérítést alanyi jogon járó állami támogatássá tenni. Ha ez megvalósulna, a jelenleg nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közel fele nyitott lenne a belépésre. A válaszadók szerint a kasszák vonzerejét jelentősen növelné az is, ha a SZÉP kártya keretét nyugdíjpénztári megtakarításra is lehetne fordítani, a többség pedig nyitott is lenne erre a lehetőségre.
Mohr Lajos kiemelte: a kutatás eredményei arra is rávilágítottak, hogy továbbra is az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítás, ráadásul e kasszák megítélése a tavalyi felmérés óta tovább javult. Kedvező eredménynek nevezte, hogy a válaszok szerint a nyugdíjpénztár mind költséghatékonyságban, mind biztonságban, mind a saját élethelyzethez illeszkedésben megelőzi a többi terméket, továbbá az ismertsége is magasabb azoknál.
Sipos-Tompa Levente, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában hangsúlyozta: újra pozitív kilátások tapasztalhatók a pénztárszektorban, amely ismét növekedési pályán van. A nyugdíjkasszák idei éves hozama kétszámjegyű lehet, ami vonzó eredmény a csökkenő kamatpálya és a mérséklődő infláció mellett. A hosszú távú nominális hozam a szektorban tartósan 6-7 százalék körül alakul, ami két évtizedes távlatban is meghaladja az inflációt, mindehhez alacsony költségszint társul. A szektor stabilan és gazdaságosan működik, amin az átmenetileg lehetővé tett ingatlancélú felhasználás sem változtatott, hiszen a tagság kis része élt csak a lehetőséggel, ez pedig csupán 125 milliárd forint kiáramlást eredményezett.
Az alelnök hozzátette: a pozitív képet árnyalja, hogy még mindig magas a tagdíjat nem fizetők aránya, illetve továbbra is magas, 39-41 év az új belépők átlagéletkora. Az MNB olyan eszközök kialakításán dolgozik, amelyek a 30 év alattiak nyugdíjpénztári belépését ösztönöznék. Ennek egyik eleme a jegybank honlapján elérhető Önkéntes Nyugdíjpénztári Kalkulátor, amely egyértelműen jelzi, hogy ha valaki a jelenlegi 375 ezer forintos átlagbér, valamint az annak 70 százalékára várható állami nyugdíj közötti 112 ezer forintos jövedelemkiegészítést szeretné elérni, akkor ahhoz 20 éves korban elkezdve a takarékoskodást havi közel 26 ezer forintot kell félretennie, 40 évesen pedig már ennek duplája szükséges.
