Jelentősen nőhet a katára visszatérők hitelképessége
A kata tervezett átalakítása a vállalkozók hitelfelvételi lehetőségeit is átírhatja. Számítások szerint egy évi 18 millió forintos bevételű, átalányadózásból katába visszatérő vállalkozó esetében a maximálisan felvehető lakáshitel összege 34,6 millió forintról akár 64,3 millió forintra emelkedhet, miközben a bevétele nem változik. A különbséget az okozza, hogy a bankok eltérő módon számítják ki az átalányadózók és a katások hitelbírálatnál elfogadható jövedelmét.
A tervek szerint ismét választhatnák a katát a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták, emellett újra lehetne cégeknek és más szervezeteknek számlázni. Az éves bevételi határ 18 millióról 22 millió forintra emelkedne. A főállású katások havi tételes adója 100 ezer forint lenne, ugyanakkor azok, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, 2027-ben még havi 75 ezer forintot fizetnének, majd 2028-tól náluk is 100 ezer forintra nőne az összeg. A mellékállásúak tételes adója havi 50 ezer forint lenne.
Így számolnak a bankok
Hitelfelvételnél azért lehet fontos az adónemváltás, mert a bankok eltérően számolják az átalányadózók és a katások elfogadható jövedelmét. Átalányadózásnál a bevételt először a tevékenységhez tartozó költséghányaddal csökkentik, majd banktól függően a fizetendő közterheket is figyelembe veszik. Katánál jellemzően a bevétel 60 százalékából indulnak ki, bár egyes pénzintézetek további tételeket is levonnak.
Három, egyaránt évi 18 millió forintos bevétellel rendelkező főállású vállalkozó összehasonlításában az átalányadózók jövedelmét a közterhekkel nettósították, a katásoknál pedig a bevétel 60 százalékából levonták a havi 100 ezer forintos tételes adót. Az átalányadózóknál a minimálbér alapján fizetendő minimális szja-, szocho- és tb-kötelezettséggel számoltak. Így évi 18 millió forintos bevételnél a katás vállalkozó bank által figyelembe vehető havi nettó jövedelme 800 ezer forint lenne.
Átalányadózásnál döntő a költséghányad: 80 vagy 90 százalékos költséghányad esetén a számított nettó jövedelem még a nettó minimálbért sem érné el, így az érintett vállalkozó gyakorlatilag nem lenne hitelképes. 45 százalékos költséghányadnál a bank által figyelembe vehető nettó jövedelem havi 516 400 forint lenne, ami csaknem 284 ezer forinttal marad el a katás 800 ezer forintos jövedelmétől. A katás vállalkozó legfeljebb havi 480 ezer forintos törlesztést vállalhatna, ami 20 éves futamidő és 6,5 százalékos kamat mellett körülbelül 64,3 millió forintos lakáshitelt jelent. A 45 százalékos költséghányaddal számolt átalányadózó legfeljebb 258 200 forintos havi törlesztőt vállalhatna, ami ugyanezekkel a feltételekkel nagyjából 34,6 millió forintos hitelt jelent.
Az időzítés és a jelenlegi katások helyzete
Nem biztos, hogy a katára visszatérők azonnal élvezhetik a kedvezőbb jövedelemszámítás előnyeit. A bankok a vállalkozói múltat is vizsgálják, és sok esetben elvárják, hogy az ügyfél legalább egy éve ugyanabban az adózási formában működjön. Más pénzintézeteknél már fél év is elegendő lehet. A kata 2022-es szigorítása után több bank beszámította az adózási formát váltó ügyfelek korábbi vállalkozói múltját is, és külön módszert dolgozott ki jövedelmük meghatározására.
A tervezett változtatás a jelenleg is katázó vállalkozókat is érintheti. Egyes pénzintézetek jelenleg a bruttó bevétel 60 százalékát teljes egészében nettó jövedelemként fogadják el, ami évi 18 millió forintos bevételnél havi 900 ezer forintos igazolt jövedelmet jelentene. Más bankok viszont a bevétel 60 százalékából levonják a havi kata összegét is: ebben az esetben a jelenlegi 50 ezer forintos tételes adó mellett számított 850 ezer forintos havi jövedelem 800 ezer forintra csökkenne, ha az adó havi 100 ezer forintra emelkedik. Ez 20 éves futamidő és 6,5 százalékos kamat mellett körülbelül 4 millió forinttal csökkenthetné a jövedelem alapján maximálisan felvehető hitel összegét.
Nyitott kérdés, hogyan kezelik majd a bankok a cégeknek számlázó katások bevételét. Elképzelhető, hogy ezeket a bevételeket az új szabályokhoz kapcsolódó 15 százalékos adóval csökkentik majd a hitelbírálat során, de a pénzintézetek konkrét gyakorlata még nem ismert. Összességében az átalányadózásból katába visszatérők hitelképessége jelentősen javulhat, míg egyes jelenlegi katásoknál a magasabb tételes adó ronthat a bank által elfogadott jövedelmen. A tényleges hatás bankonként eltérhet, és lakáshitelnél nemcsak a jövedelem, hanem a fedezetként szolgáló ingatlan értéke és terhelhetősége is korlátozza a felvehető összeget.
