Riasztó adatok a magyar fiatalok mentális egészségéről: Európában az utolsók között vagyunk
A mentális egészség világnapja alkalmából közzétett nemzetközi felmérés szerint a 18-24 éves magyar fiatalok mindössze 27 százaléka érzi úgy, hogy mentálisan jól van. A húsz vizsgált ország közül egyikben sem mértek ilyen alacsony arányt ebben a korosztályban.
A több éve zajló kutatás adatai szerint míg a vizsgált országokban az elmúlt három évben gyakorlatilag változatlan maradt azok aránya, akik jónak ítélik saját mentális egészségüket – 2024-ben 65, 2025-ben és 2026-ban egyaránt 64 százalék –, Magyarországon ugyanez az arány 48-ról előbb 44, majd 43 százalékra csökkent. Így míg 2024-ben 17 százalékpont választotta el a magyar eredményt a nemzetközi átlagtól, idén már 21 százalékpont a különbség.
A skála másik végét nézve is szembetűnő az eltérés: a vizsgált országokban átlagosan 9 százalék értékeli kimondottan rossznak a mentális egészségét, Magyarországon azonban több mint minden ötödik ember, 22 százalék nyilatkozott így. A kifejezetten jó mentális állapotról beszámolók aránya szintén jóval alacsonyabb nálunk: míg nemzetközi szinten 21 százalék mondja azt, hogy nagyon jó a mentális egészsége, Magyarországon mindössze 10 százalék.
Románia az élen, Magyarország a sereghajtó
A 20 vizsgált ország teljes lakosságára vonatkozó adatok szerint Romániában a lakosság 84 százaléka értékeli jónak mentális egészségét, Bulgáriában 78, Szerbiában 74, Üzbegisztánban 73, Svájcban 71 százalék. A sor másik végén Szlovákia 50, Magyarország pedig 43 százalékkal zár.
A fiatal felnőttek vannak a legnehezebb helyzetben
A magyar eredmények mögött jelentős életkori különbségek húzódnak meg. A legkedvezőbben a 35-44 évesek ítélik meg mentális egészségüket: 52 százalékuk mondja azt, hogy jól van. Az 55-69 évesek körében 48, a 45-54 éveseknél 43, a 25-34 éveseknél pedig 42 százalék ez az arány. A vizsgált korcsoportok között a legfiatalabbak és a legidősebbek azonban ennél lényegesen alacsonyabb arányban értékelik jónak a mentális egészségüket: a 70 év felettieknek 31 százaléka, a 18-24 éveseknek pedig mindössze 27 százaléka. Vagyis a fiatal felnőttek körében még az egyébként is alacsony, 43 százalékos magyar átlagnál 16 százalékponttal kevesebben érzik úgy, hogy mentálisan jól vannak.
Nemzetközi összehasonlításban is kiugró a magyar fiatalok elmaradása
A 18-24 éves korosztályban a nemzetközi adatok szerint Üzbegisztánban 83 százalék, Bulgáriában 81, Romániában és Svájcban 79, Szerbiában 68 százalék azok aránya, akik jónak értékelik mentális egészségüket. Portugáliában 39, Németországban 43, Lengyelországban 44, Csehországban és Szlovákiában 45, Ausztriában 49 százalék ez az arány. A 18-24 éves magyarok 27 százalékos értéke a következő legalacsonyabb eredménynél, a portugáliai 39 százaléknál is 12 százalékponttal alacsonyabb.
A fiatalok kedvezőtlenebb mentális jólléte több vizsgált országban is megfigyelhető: a húsz ország többségében a 18-24 évesek az országos átlagnál kisebb arányban értékelik jónak mentális egészségüket. Az országok közötti különbségek ugyanakkor jelentősek, és arra is találunk példát, hogy a fiatalok az országos átlagnál kedvezőbben ítélik meg saját mentális állapotukat. Bulgáriában a 18-24 évesek 81 százaléka értékeli jónak mentális egészségét, szemben a 78 százalékos országos átlaggal. Svájcban a fiatalok 79 százalékos eredménye 8 százalékponttal haladja meg az országos értéket, Üzbegisztánban pedig 83 százalékuk érzi magát mentálisan jól, miközben az országos átlag 73 százalék.
A fiatalok maguk is felismerik a probléma súlyát
A magyarok mentális egészsége összességében is aggodalomra ad okot, a fiatal felnőttek helyzete pedig különösen kedvezőtlen. Ugyanakkor biztatónak tekinthető, hogy a 18-24 évesek körében jóval erősebben jelen van az igény a mentális egészség támogatására: 36 százalékuk sorolta ennek fejlesztését az egészségügy három legfontosabb feladata közé, szemben a teljes lakosság 18 százalékával. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok már felismerik a mentális egészség támogatásának fontosságát.
