Advent 2026: november 29-én gyújtjuk meg az első gyertyát
Advent első vasárnapja 2026-ban november 29-re esik, ekkor kezdődik a karácsonyt megelőző adventi időszak. Az advent minden évben a november 30-ához legközelebb eső vasárnapon kezdődik, ezért pontos dátuma évről évre változik. 2026-ban az adventi időszak november 29-től december 24-ig tart. Az advent első vasárnapja egyben a keresztény egyházi év kezdete is.
Az adventi vasárnapok és a gyertyák színei
A hagyomány szerint minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtunk meg az adventi koszorún. A gyertyák színei jelentéssel bírnak: a három lila gyertya a bűnbánatot és a lelki felkészülést jelképezi, a harmadik vasárnapon meggyújtott rózsaszín gyertya pedig az örömöt fejezi ki. 2026-ban az első gyertyát november 29-én, a másodikat december 6-án, a harmadikat december 13-án, a negyediket december 20-án gyújtjuk meg. A hagyományos adventi koszorún az első, a második és a negyedik gyertya lila.
Az advent szó jelentése és a hagyomány eredete
Az advent szó a latin adventus kifejezésből származik, jelentése „eljövetel”. A keresztény hagyományban Jézus születésének ünnepére, a karácsonyra való várakozást jelenti. Az advent hagyománya több mint 1500 éves múltra tekint vissza, bár a karácsonyt megelőző időszak kezdetben nem mindenhol ugyanannyi ideig tartott. Egyes vidékeken hathetes böjttel készültek az ünnepre, a nyugati kereszténységben azonban idővel a négy adventi vasárnap hagyománya vált általánossá. A régi időkben az adventet kisböjtnek is nevezték, ilyenkor sokan lemondtak bizonyos ételekről, és a lakodalmakat, bálokat, hangos mulatságokat is kerülték.
Az adventi koszorú története
Az első adventi koszorút 1839-ben készítette Johann Hinrich Wichern német evangélikus lelkész, aki egy hamburgi gyermekotthonban dolgozott. A gyerekek türelmetlenül várták a karácsonyt, és folyton azt kérdezgették, hány nap van még az ünnepig. Wichern egy régi kocsikerékre 24 gyertyát erősített, amelyek a karácsonyig hátralévő napokat jelölték. A később elterjedt változatokon 20 kisebb piros gyertya jutott a hétköznapokra, négy nagyobb fehér pedig a vasárnapokra. Később már csak a négy adventi vasárnapot jelölték egy-egy gyertyával, a koszorút pedig örökzöld ágakkal díszítették. A fenyőágak az életet és a reményt, a kör alak az örökkévalóságot, a gyertyák növekvő fénye pedig a karácsony közeledtét jelképezi.
Mit jelent a rózsaszín gyertya?
A harmadik adventi gyerta azért különleges, mert a többitől eltérően rózsaszín. Ezt advent harmadik vasárnapján, 2026-ban december 13-án gyújtjuk meg. A rózsaszín az örömöt jelképezi, és arra emlékeztet, hogy már közel van karácsony. Az egyházi hagyományban ezt a napot Gaudete, vagyis „Örvendjetek!” vasárnapnak nevezik. Az elnevezés a mise latin nyelvű kezdőénekéből származik, amely örömre szólítja fel a híveket. Ezen a vasárnapon a katolikus papok a szokásos lila helyett rózsaszín miseruhát is viselhetnek. A protestáns hagyományban gyakori a négy piros vagy fehér gyertya, a mai, dekorációs célra készített adventi koszorúkon pedig szinte bármilyen szín előfordulhat.
Adventi népszokások és hagyományok Magyarországon
Magyarországon az adventhez régen számos olyan szokás kapcsolódott, amely mára részben feledésbe merült. A legismertebb magyar adventi szokások közé tartozik a Roráte, vagyis a hajnali mise: advent idején a katolikus hívek napfelkelte előtt, gyakran már reggel hat órakor misére mentek. December 15-én kezdődött a szálláskeresés, más néven szentcsaládjárás, amely során a családok egymás otthonába vitték a Szent Család képét, és közösen imádkoztak. Luca-napi szokások: december 13-a különösen gazdag volt babonákban és jóslásokban, ekkor kezdték készíteni a Luca székét, amelynek karácsonyra kellett elkészülnie, és búzát is csíráztattak. A betlehemezés során jelmezbe öltözött gyerekek és fiatalok járták a házakat, és énekekkel, párbeszédekkel elevenítették fel Jézus születésének történetét. A kántálás során a házról házra járó énekesek vallásos énekekkel és jókívánságokkal köszöntötték a családokat.
Az adventi kalendárium eredete
A decemberi várakozást ma már sok gyerek számára az teszi igazán izgalmassá, hogy minden reggel kinyithatnak egy újabb ablakot az adventi kalendáriumon. Ez a szokás Németországból ered, ahol a 19. században a családok különféle ötletekkel próbálták megkönnyíteni a gyerekeknek a karácsonyig hátralévő napok számolását. A ma ismert advent kalendárium egyik elődjét Gerhard Lang német nyomdász készítette el a 20. század elején, aki édesanyjától kapta az ötletet, aki gyerekkorában 24 apró süteményt erősített egy kartonlapra. Az 1920-as évektől már a ma is ismert, kinyitható ablakos változatok is megjelentek. Az adventi naptárak hagyományosan december 1-jétől 24-éig tartanak, függetlenül attól, hogy az adott évben mikor kezdődik az advent.
