Nyilvánosságra kerültek az egészségügyi reformtervek: kiderült, hogyan alakították volna át a magyar kórházakat
Hat, összesen mintegy 1650 oldalas dokumentumot tett közzé az Egészségügyi Minisztérium a magyar egészségügy átalakításáról. A Boston Consulting Group 2020 és 2024 között készített elemzései a kórházi hálózat átszervezésével, a finanszírozással, a magánellátás szerepével és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő működésével is foglalkoznak. A tárca hangsúlyozta, hogy a közzététel nem jelenti a javaslatok elfogadását, és a jelenlegi egészségügyi program nem ezekre épül.
Az Egészségügyi Minisztérium közleménye szerint három, összesen hat dokumentumból álló tanulmánycsomagot hoztak nyilvánosságra, amely az előző kormányzat megbízásából készült. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter kijelentette: ezek a tanulmányok közpénzből készültek, ezért kötelességük nyilvánosságra hozni őket, akkor is, ha a javaslatok egy része mára elavult, és a minisztérium nem ezekre építi a munkáját.
A közleményből kiderült az is, hogy a 2020-as Projekt Hippokratész tanulmány és vezetői összefoglaló megrendelésének dokumentált díja bruttó 352,44 millió forint volt. Ez az összeg erre a két dokumentumra vonatkozik, nem a teljes sorozatra.
Mit tartalmaznak a tanulmányok?
A dokumentumokat a Boston Consulting Group stratégiai tanácsadó cég három minisztérium megbízásából készítette 2020 és 2024 között. A mintegy 1650 oldalas sorozat három, tartalmilag összekapcsolódó csomagból áll. Négy dokumentumon „Bizalmas” jelzés szerepel, a teljes sorozatot korábban hivatalosan nem tették közzé.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020-ban rendelte meg a 891 oldalas Projekt Hippokratész tanulmányt, amely a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer átfogó helyzetelemzését és egy 53 tételes, ütemezett átalakítási javaslatcsomagot tartalmaz. Az ötvenoldalas vezetői összefoglalóval kiegészített anyag a betegutak, valamint a kórházi és szakrendelői hálózat átszervezését is részletesen tárgyalja.
A 2021-ben, az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából készült csomag a magánegészségügyre összpontosít. A „Magyarország magánegészségügyi stratégiája” című 45 oldalas dokumentum és a hozzá kapcsolódó százoldalas bemutató a magánellátás fejlesztésére, az állami és magánszolgáltatók együttműködésére, valamint a kiegészítő egészségbiztosítás bevezetésére tesz ajánlásokat.
A harmadik csomag a Belügyminisztérium megrendelésére készült 2024-ben. A NEAK és az egészségügyi irányítás átalakításáról szóló 169 oldalas tanulmányhoz egy 403 oldalas záródokumentum kapcsolódik. Az anyagok finanszírozási reformot és az állami, illetve magánegészségügy együttműködését szabályozó integrált ellátási modellt is felvázolnak.
Finanszírozási és hozzáférési problémákat azonosítottak
A minisztérium összefoglalója szerint a tanulmányok finanszírozási hiányosságokat, orvos- és szakdolgozóhiányt, kórházi eladósodást, valamint az ellátáshoz való hozzáférés zavarait tárták fel. A 2020-as anyag megyei bontásban mutatott be lehetséges átszervezéseket, az intézményi funkciók és az aktív ágykapacitások jelentős módosításával. A tárca kiemelte, hogy ezek tanácsadói forgatókönyvek, nem elfogadott kormányzati döntések, és önmagukban nem igazolják kórházak vagy osztályok bezárásának szükségességét.
A 2024-es dokumentumok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szerepének bővítésére is javaslatot tettek. A kifizetések lebonyolítása mellett az ellátás minőségének ellenőrzését, a betegutak és kapacitások tervezését, valamint a szolgáltatások stratégiai szempontú megvásárlását erősítették volna.
A közzététel nem jelenti a tervek végrehajtását
A minisztérium szerint a dokumentumok több évvel korábbi állapotokat rögzítenek, miközben azóta a technológia, a társadalmi körülmények és az ellátórendszerrel szembeni elvárások is változtak. Az anyagokban ezért megfontolásra érdemes szakmai gondolatok mellett vitatható javaslatok és mára meghaladott feltételezések is szerepelnek.
A tárca hangsúlyozta, hogy a Hugonnai Vilma Egészségügyi Program nem a tanulmányokra épül. A nyilvánosságra hozatal nem jelenti az intézménybezárási, kapacitáscsökkentési, finanszírozási vagy biztosítási elképzelések támogatását, átvételét vagy végrehajtásuk előkészítését. A jelenlegi helyzetet és az átalakítás stratégiáját bemutató dokumentumokat a minisztérium később teszi közzé, az ágazat szereplőivel folytatott szakmai és társadalmi egyeztetéseket pedig folytatja.
