Adatvédelmi vizsgálat indult az elektronikus házi őrizeti rendszer miatt
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatot indított a rendőrség által használt, okosórás nyomkövető rendszer adatkezelési gyakorlata miatt. A gyanú szerint a házi őrizetesek megfigyelésére használt kínai eszközök titkosítás nélkül, felhőalapon továbbítják az érzékeny személyes adatokat.
A hatóság egy korábbi rendszerbeszállító bejelentése alapján kezdte meg az elektronikus házi őrizeti rendszer ellenőrzését. A panaszos állítása szerint a korábbi lábbilincseket felváltó, kínai gyártmányú okosórák nem támogatják az adattitkosítást, így a rendszer kommunikációja védtelen. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy a bűnügyi felügyelet alatt állók és a fogvatartottak érzékeny adatai illetéktelenek kezébe kerülnek, különösen mivel a gyanú szerint a rendszer felhőalapú megoldásokat is használ.
Rendszerváltás nyomozással
A rendőrség korábban éveken át panaszmentesen alkalmazta a hagyományos, lábbilincses megoldást. Bár a korábbi partner 2023-ban egy 27 milliárd forintos keretszerződést nyert el, az Országos Rendőr-főkapitányság végül egy alternatív rendszert vezetett be, és egy másik céggel kötött szerződést. A váltás körülményei miatt nyomozás is indult.
Az új okosórák szoftveres integrációjában az állami tulajdonú IdomSoft Zrt. is részt vett, ők fejlesztették ki a rendőrség felügyeleti rendszerét, ahová a nyomkövetők adatai befutnak.
Pontatlan helymeghatározás, késleltetett riasztások
Az adatbiztonsági aggályok mellett az eszközök hatékonysága is erősen megkérdőjelezhető. A beszámolók szerint az órák a pontosabb GPS-technológia helyett a mobilhálózatok bázisállomásainak adatait használják, ami mindössze egy nagyjából 400 négyzetméteres területen belüli helymeghatározást tesz lehetővé. Ráadásul a helyadatok továbbítása sem folyamatos, hanem időszakos.
Ez a pontatlanság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terheltek észrevétlenül elhagyhatják a számukra kijelölt tartózkodási helyet, a szabályszegést pedig a hatóság csak késve vagy egyáltalán nem észleli.
A rendőrség mindeközben nem közöl érdemi információkat a rendszer működéséről. Korábbi tájékoztatásuk szerint a szoftver nem gyűjt adatokat a téves riasztásokról vagy az eszközök rongálási kísérleteiről, ami jelentősen megnehezíti a bűnügyi felügyelet szabályait megszegők szankcionálását. A szerződés részleteit az ORFK nem hozta nyilvánosságra, így az adatok tárolásának időtartamát, valamint visszamenőleges hozzáférhetőségét is homály fedi.
