Brüsszel ágazatsemleges nagyvállalati adóval célozná a Google-t és az Apple-t
Az Európai Bizottság egy minden ágazatra kiterjedő nagyvállalati adóval adóztatná meg az amerikai technológiai óriásokat – írja a Portfolio nyomán a Pénzcentrum. A szélesebb alapú adónem célja, hogy az Európai Unió jelentős bevételekhez jusson, miközben elkerüli a Trump-kormányzat esetleges kereskedelmi megtorló intézkedéseit, amelyeket egy kifejezetten a techszektort sújtó különadó válthatna ki.
A Core javaslat átalakítása
A tervek szerint Brüsszel a már meglévő, „Corporate Resource for Europe” (Core) elnevezésű javaslatát dolgozza át. A tervezet eredetileg minden olyan, az uniós piacon működő céget érintett volna, amelynek éves árbevétele meghaladja a 100 millió eurót. A módosított elképzelés azonban jelentősen megemelné ezt a küszöbértéket, így az adóteher kizárólag a legnagyobb – köztük az Apple, a Meta és a Google méretű – multinacionális vállalatokra hárulna.
Ezzel az EU nemcsak a technológiai óriásoktól beszedhető összeget növelhetné, hanem megnyugtathatná azokat a tagállamokat is, amelyek az európai középvállalkozások versenyképességét féltették a pluszterhektől.
Minden ágazat óriásvállalatait érintené
Az új adó minden ágazat óriásvállalatát érintené, szándékosan elkerülve a kifejezetten a digitális szolgáltatókra kihegyezett adóztatást. Bár a részletek kidolgozása még zajlik, a cél a tagállamok közötti konszenzus megteremtése, az elfogadáshoz ugyanis mind a 27 tagország egyhangú támogatása szükséges.
Évi 60 milliárd euróval növelné az uniós költségvetést
A Core egy ötelemű, új saját forrásokból álló csomag része, amely a tervek szerint 2028-tól kezdve évente mintegy 60 milliárd euróval növelné az EU közös költségvetését. Az Európai Bizottság célja, hogy a tagállamok és az Európai Parlament még idén dűlőre jussanak a kérdésben.
A globális megállapodás megrekedt
A brüsszeli lépésre azért van égető szükség, mert a nagyvállalatok globális megadóztatására tett korábbi törekvések mára teljesen megrekedtek. Az OECD égisze alatt 2021-ben kötött nemzetközi megállapodás – amely a multinacionális cégeket ott adóztatta volna meg, ahol a bevételük ténylegesen keletkezik – Donald Trump 2024-es újraválasztásával lényegében elbukott. Brüsszel korábban épp e globális egyezmény reményében fagyasztotta be a saját digitális adójára vonatkozó tervezetét.
Nemzeti digitális adók és amerikai ellenlépések
A helyzetet nehezíti, hogy több európai ország – köztük Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Ausztria – időközben már bevezette a saját nemzeti digitális adóját. Erre válaszul az Egyesült Államok olyan eljárásokat indított, amelyek komoly büntetővámokkal fenyegetik az érintett államokat. A Bizottság új, ágazatsemleges és kizárólag a legmagasabb árbevételű cégekre fókuszáló megközelítése ebből a diplomáciai és gazdasági patthelyzetből kínálhat kiutat az év végéhez közeledve.
