Szigorú vagyonadó jön 2027-től: minden kiskaput bezárnának a tehetős magyarok előtt
2027. január 1-jétől lép életbe az az új, szigorúan szabályozott vagyonadó, amely az egymilliárd forint feletti nettó vagyonokat sávosan, 1 és 1,5 százalékos kulccsal terheli. A kormányzat évi 200 milliárd forintos bevételt vár a jogszabálytól, amelynek tervezete a külföldre költözéstől kezdve a családon belüli vagyonmegosztásig számos kiskaput bezár.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat értelmében a vagyonadó a magánszemélyek és a vagyonkezelők egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonára vonatkozik. Az adóalapot a vagyonelemek igazolt, tényleges tartozásokkal csökkentett értéke adja. Az egymilliárdos értékhatár felett, százmilliárd forintig 1 százalékos, az ezt meghaladó – nagyjából 35-36 embert érintő, úgynevezett szupergazdag – sávban pedig 1,5 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
Szinte minden vagyonelemre kiterjed a szabályozás
A szabályozás szinte minden pénzben kifejezhető értékre kiterjed, így az ingatlanokra, a céges részesedésekre, az értékpapírokra és a készpénzre is. A saját lakhatásra használt ingatlan sem élvez teljes mentességet, csupán a benne található szokásos berendezési tárgyak maradnak az adóalapon kívül, míg a nagy értékű luxuscikkek, műtárgyak vagy ékszerek adókötelesek. A hivatalos hatásvizsgálat szerint az új adónem mintegy 15 ezer embert érint majd.
A külföldre költözés önmagában nem mentesít
A tervezet alkotói láthatóan igyekeztek minden kiskaput bezárni az adóelkerülést tervezők előtt. A külföldre költözés önmagában nem mentesít a fizetési kötelezettség alól, ugyanis aki külföldivé válik, annak a magyarországi vagyona továbbra is adóköteles marad, míg a belföldieknek a határon túli eszközeik után is fizetniük kell. Kivételt csak az a magyar állampolgár jelent, aki már legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él.
A családon belüli vagyonmegosztást is korlátoznák
A családon belüli mesterséges vagyonmegosztást szintén szigorúan korlátozzák. A kiskorúak vagyona főszabály szerint a szülők vagyoni helyzetéhez számít, így ajándékozással nem hozható létre újabb egymilliárdos adómentes keret. A rokonok által kezelt, de egymáshoz köthető vagyonkezelői konstrukcióknak szintén egyetlen közös, egymilliárdos értékhatáron kell osztozniuk. Ezenfelül az adóhatóság a vagyonadó hírének köztudomásúvá válásától kezdve visszamenőleg is vizsgálhatja a vagyonátruházásokat, hogy megakadályozza az adóelkerülési célú, indokolatlan feldarabolást.
A külföldi adóalanyokat is bevonják a rendszerbe
Jelentős és váratlan újítás, hogy a tervezet a külföldi adóalanyokat is bevonja a rendszerbe. Ha egy külföldi befektető közvetlenül tulajdonol magyarországi ingatlant vagy cégben lévő részesedést, annak értéke is bekerül az adóköteles vagyonba. Bár ez egyenlőbb teherviselést teremt a magyar és a külföldi vállalkozók között, ronthatja Magyarország vonzerejét a nemzetközi tőkebefektetésekért folyó versenyben.
A tőzsdén nem jegyzett cégek értékelése a legérzékenyebb pont
A rendszer egyik legérzékenyebb pontja a tőzsdén nem jegyzett cégek értékelése. A törvény egy fix – a saját tőkére és az elmúlt évek hozamértékére épülő – képlettel számol. Mivel az ágazati kockázatok és a növekedési kilátások vállalkozásonként eltérnek, ez az egységes formula sok esetben torzíthat, és a tényleges piaci ár alá vagy fölé lőheti az adott cég értékét. Ha az adózó vagyona nagyrészt ilyen, nehezen pénzzé tehető cégben vagy ingatlanban fekszik, és likviditási gondjai adódnak az adó megfizetésével, a törvény legfeljebb 12 – kivételes esetben 24 – hónapos fizetési haladékot engedélyez.
Négy év alatt 800 milliárd forint pluszbevételt remél a kormányzat
A kormányzat a 2027-ben elinduló adónemtől négy év alatt összesen 800 milliárd forint pluszbevételt remél. Bár az új rendszer a közteherviselés szempontjából igazságosabb felállást ígér, makrogazdasági szinten komoly kockázatokat is hordoz magában. A minisztérium hatástanulmánya is elismeri, hogy az évi 200 milliárdos elvonás hiányozni fog a versenyszférából, ami visszavetheti a cégek beruházásait, a létszámbővítést és a béremeléseket. A végső gazdasági mérleg így nagyrészt azon múlik majd, hogy az államkasszába folyó extra bevételt a kormányzat milyen hatékonysággal forgatja vissza a gazdaságba infrastrukturális fejlesztések vagy állami bérrendezések formájában.
