Kármán András: az extenzív növekedési modell kimerült, a termelékenység növelése a cél
A magyar gazdaság az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott, pusztán a munka és a tőke bevonására épülő extenzív növekedési modellje kimerült, így a jövőben a termelékenység növelésére és az egészséges versenyfeltételek helyreállítására fókuszál a kormány – derült ki Kármán András pénzügyminiszter 2026-os Portfolio Budapest Economic Forumon tartott előadásából. A tárcavezető szerint a korábbi hibás tőkeallokáció és a torz piaci viszonyok felszámolása elengedhetetlen a felzárkózáshoz.
Ennek eredményeként a hazai GDP idén 1,7–2 százalékkal, 2027-ben pedig már 2,4–2,5 százalék körüli ütemben bővülhet.
Helyzetértékelésében a pénzügyminiszter rávilágított, hogy a 2010-es évek foglalkoztatásbővítésre épülő gazdaságpolitikája mára elérte demográfiai korlátait. Ezt támasztja alá, hogy 2022 második negyedéve óta a hazai gazdaság mindössze 0,7 százalékkal nőtt, miközben az azonos külső környezetben lévő régiós versenytársak – például Lengyelország és Szlovákia – jelentős előnyre tettek szert. A lemaradás fő oka a régió legalacsonyabb termelékenysége volt.
Kármán András kiemelte, hogy a lengyel gazdaság nem a bevont tőke vagy a munkaerő mennyisége, hanem a lényegesen hatékonyabb működése révén tudott gyorsabban bővülni. Magyarországon az elmúlt években a tőke gyakran nem az innovatív szereplőkhöz került, az egészséges versenykörnyezet pedig vállalati szinten megszűnt, ami nagymértékben rontotta a versenyképességet.
Egyenlő feltételek, átalakított támogatási rendszer és zéró tolerancia
Az új gazdaságpolitika fókuszában ezért az egyenlő feltételek megteremtése, a vállalati támogatási rendszer átalakítása és a korrupcióval szembeni zéró tolerancia áll. Bár a korábbi, túlárazott állami szerződések újratárgyalása és a koncessziók felülvizsgálata rövid távon kihasználatlan kapacitásokat és csúszó projekteket eredményezhet, a miniszter szerint ez az egyetlen út a piaci logika visszaállításához.
Hangsúlyozta, hogy az átállásnak kizárólag azok a cégek lesznek a vesztesei, amelyek az elmúlt időszakban törvénytelenül jutottak állami megrendelésekhez, míg a tisztulásból a teljes vállalati szektor és végső soron a lakosság is profitál.
2027-re beruházási fordulat jöhet
A makrogazdasági kilátásokra rátérve a miniszter kifejtette, hogy a növekedés motorja idén még a fogyasztás marad, de az uniós források hatékony felhasználása, a kiszámítható gazdaságpolitika és az alacsonyabb kamatkörnyezet 2027-re már beruházási fordulatot hozhat.
A külső kockázatok – mint az energiaellátási zavarok, a globális kötvényhozamok emelkedése vagy az inflációs nyomás – továbbra is fennállnak, de az iparban már mutatkoznak a kilábalás jelei. A német gazdaságból hosszú idő után érkező pozitív jelzések pedig idővel a magyar exportrendeléseket is élénkíthetik.
Jelenleg a szolgáltatószektor húzza a gazdaságot, míg az építőipar és a mezőgazdaság nehezebb helyzetben van, de a következő években itt is javulás várható.
A bérfelzárkózás alapja a technológiai és szervezési innováció
A bérfelzárkózás és a tartós jólét alapja a jövőben a technológiai és szervezési innováció lesz. Mivel a demográfiai folyamatok miatt a munkaerőpiacon már nincsenek érdemi, könnyen bevonható tartalékok, a meglévő állomány gyors és célzott képzésére van szükség, a foglalkoztatás jelenlegi szintjének megőrzése pedig önmagában is komoly sikernek tekinthető.
Kármán András szerint, ha a megfelelő szabályozás révén a tőke valóban a hatékony vállalatokhoz áramlik, a magyar gazdaság termelékenysége képes lesz elérni a régiós középértéknek számító, évi 1,5 százalékos növekedési ütemet.
