Kiderült az új magyar vagyonadó sötét titka: így úszhatják meg a fizetést a leggazdagabbak
A kormány publikálta a vagyonadó tervezetét, amely 2027. január 1-jén lépne életbe. A javaslat szerint az egymilliárd forintos küszöb felett 1 százalékos vagyonadót vetnének ki, amely a legnagyobb vagyonoknál magasabb kulccsal egészülne ki.
A részletszabályok azonban jelentősen szűkíthetik a ténylegesen adóztatható vagyont. A legfontosabb újdonság, hogy az egymilliárd forintos belépési küszöböt családtagonként számítanák, így egy két-három tagú családnál már 2–3 milliárd forint vagy ennél is nagyobb vagyon maradhat adómentes.
Az önbevallásos rendszer egyszerűsítheti az adminisztrációt, de nem oldja meg az értékelés problémáját. Az 1–1,5 milliárd forintos sávban már néhány százmillió forintos értékelési különbség is eldöntheti az adókötelezettséget. Különösen sérülékeny pont a kis- és középvállalkozások cégrészesedéseinek értékelése: akár 8–10 ezer vállalkozásnál is széles sávban mozoghat egy nem tőzsdei cég valós értéke. Kulcskérdés, hogy a NAV miként és milyen adatok alapján ellenőrzi majd az önbevallásban szereplő értékeket.
A hitelek levonhatóságánál döntő lesz, pontosan milyen kötelezettségek csökkenthetik az adóalapot. Indokolható a tényleges vagyonértéket csökkentő, beruházást finanszírozó hitel figyelembevétele, egészen más kérdés azonban egy vállalkozás rövid távú likviditási finanszírozása vagy egy befektetési céllal megszerzett lakás megvásárlásához felvett támogatott lakáshitel adóalap-csökkentő hatása. A hitellevonás túl széles értelmezése újabb adótervezési lehetőséget teremthet.
A külföldi vagyon adókötelessé tétele és tényleges ellenőrizhetősége két külön kérdés. A nemzetközi adóügyi információcsere széles körű, de nem teljes: továbbra is léteznek olyan joghatóságok és vagyontartási struktúrák, amelyeknél a NAV nem vagy csak korlátozottan jut automatikus információhoz. A külföldi vagyon adóztatásánál a kettős adóztatást is rendezni kell, különben ugyanaz a vagyonelem két országban is érdemi adóterhet viselhet.
A kormány hatásvizsgálata 15 ezer magánszemély adóalannyal és további 2 ezer vagyonkezelési adóalannyal számol, a kormányzati várakozás évi 800 milliárd forintos bevétel. Elemzők szerint ugyanakkor a családtagonkénti küszöb, a hitelek levonhatósága, a külföldi vagyonelemek kezelése és az érintettek várható alkalmazkodása egyaránt szűkítheti a tényleges adóalapot, így a ténylegesen érintett kör tízezer fő köré csökkenhet.
A társadalmi egyeztetés során nemcsak az adókulcsokra, hanem az értékelési, ellenőrzési és visszaélésgátló szabályokra is érdemes koncentrálni, mivel ezek döntik el, hogy a vagyonadó mennyire lesz effektíve adóztatható vagyon.
