A Tisza-kormány sürgős intézkedései a vízhiány és aszály kezelésére
Magyar Péter nemrégiben megalakult kormánya már az első ülésén a Magyarországot sújtó, rendkívül súlyos aszályra és a drámai vízügyi helyzetre összpontosított. A májusi esőzések ugyan hoztak egy kis megkönnyebbülést, azonban a folyók és tavak vízállása továbbra is alarmálóan alacsony. A szakemberek egyre inkább a téli és tavaszi vízkészletek visszatartásában, valamint egy átfogó vízgazdálkodási stratégia kidolgozásában látják a megoldást.
Külön figyelmet kaptak a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, akik a Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján kedvezményes részvételi lehetőséget kaptak. A május 19-i AgroFood konferencia fókuszában az élelmiszeripar aktuális kihívásai, míg május 20-án a fenntartható gazdálkodási megoldások lesznek középpontban. Az időpontok közeledtével a rendszabályok és az eljárások részletei még inkább sürgetővé válhatnak.
A kormány gyors reagálása érdekében Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter, életbe léptette az azonnali cselekvési terv kidolgozását, amely tartalmazza egy vízügyi koordináló központ létrehozását is. E körülmények között a tartós csapadékhiány miatt a 2022-esnél is súlyosabb nyári vízhiány megjelenésének kockázata nőtt. A telex.hu beszámolója alapján az év első hónapjaiban a csapadék mennyisége drámai csökkenést mutatott: áprilisban mindössze 4 milliméter eső esett az országban, szemben a megszokott 40 milliméterrel.
Miközben a májusi heves záporok igyekeznek mérsékelni a szárazságot, az Alföldön és Mezőföldön a talaj mélyebb rétegei rendkívül szárazak maradtak, mivel ezek már télen sem töltődtek fel vízzel. A folyamatos csapadékhiány következtében a halmozott csapadékhiány az országban meghaladja a 460 millimétert, valamint a Tisza vízgyűjtő területén ez az érték elérheti a 900 millimétert is.
A magyar folyók vízállása rendkívül alacsony, túl a nyári kisvízi állapotokon. A Tisza szolnoki szakaszán rekordot döntött a vízállás, amely májusban mínusz 285 centimétert mért. A Duna, a Rába és a Dráva hazai szakaszai pedig a mederteltség tíz százaléka alatt mozognak. Bár egy-egy csapadékosabb időszak ideiglenesen növelheti a vízszintet, a tartós vízhiány problémáját nem oldja meg.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) deklarálta, hogy a korábbi gyakorlat, amely a belvizek mihamarabbi eltávolítására koncentrált, idejétmúlttá vált, és hogy a legfontosabb cél a vízvisszatartás. A télen lezárva tartott vízügyi műtárgyakkal és az öntözőcsatornák feltöltésével 140 millió köbméterrel több vizet sikerült tartalékolni, mint egy évvel korábban. Jelenleg 615 millió köbméter víz áll rendelkezésre a tározott vízterekben.
Magyarország nagy tavainak, mint a Balaton és Velencei-tó, a vízszintje szintén drámaian alacsony. A Velencei-tó vízállása jelenleg csaknem egy méterrel alacsonyabb a normál értéknél, ami miatt hosszú távú vízpótlás szükségessége merülhet fel. Az OVF hangsúlyozza, hogy a növekvő párolgási veszteségek és a sérülékeny vízgyűjtő területek miatt minden eset előtt alapos ökológiai vizsgálatok szükségesek.
Somlyódy Balázs, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke az ország vízmérlegének zsugorodását emelte ki, jelezve, hogy a külföldről érkező vízhozam folyamatosan csökken, a talajvízszint pedig évente 3-5 centimétert hullik. A párolgási veszteségek mértéke pedig a nyolcvanas évekhez képest megduplázódott. A nehezen kezelhető helyzet megoldásához többéves, átfogó vízgyűjtő rendszerek vizsgálatára van szükség. A szakértők hangsúlyozták, hogy az aszályok elkerülése érdekében a téli és tavaszi időszakban szükséges a víz visszatartásának segítése, hogy a nyári hónapokban ne csak a már alig meglévő vízmennyiséget kelljen osztogatni, amely hatalmas kiadásokat és nehézségeket vonna maga után.
