Tízből öt magyar munkavállaló már váltott pályát, a fizetés a legfőbb ok
Tízből öt magyar munkavállaló váltott már pályát karrierje során legalább egyszer, négyük pedig teljesen más területen és iparágban dolgozik ma, mint amiben egykor elhelyezkedett. Tízből hárman komolyan elgondolkodtak a váltáson, de végül nem lépték meg, és csupán két dolgozónak nem volt eddig egyáltalán ilyen indíttatása.
Egyre fontosabb a bér a döntésekben
A döntésekben egyre nagyobb szerepet játszik a fizetés: míg négy éve a pályaváltók 42 százaléka mondta, hogy magasabb bérrel maradt volna korábbi szakmájában, idén már 54 százalékuk. A pályaváltók aránya nemek tekintetében szinte egyenlően oszlik meg: 52 százalékban nők váltottak már eddigi életük során szakterületet. Leginkább a középfokú végzettségűek (56 százalék) és a kistelepülésen élők (60 százalék) esetében jellemző ez a jelenség.
Az informatika és az egészségügy tartja leginkább a dolgozókat
Az informatika, technológia, az egészségügy, szociális ellátás, valamint az ipar, gyártás bizonyulnak a leginkább megtartó szegmenseknek: ezeken a területeken a magas pályaváltási arány ellenére ritkán mennek át a munkavállalók teljesen más ágazatba. Ezzel szemben a pénzügy, bank és biztosítás, a mezőgazdaság, valamint a vendéglátás és turizmus esetében jellemző, hogy a magas elvándorlás mellett új iparágban is elhelyezkednek a dolgozók.
A turizmusból és vendéglátásból való elvándorlás különösen intenzív, ennek elsődleges oka az álláslehetőségek jelentős csökkenése. Az ágazat egy éve folyamatosan a három legnagyobb visszaesést mutató terület között szerepel az álláshirdetések számát tekintve, a szűkülő álláspiaci kínálat miatt pedig a dolgozók nagy arányban kénytelenek elhagyni az iparágat. A pénzügy, bank és biztosítás esetében gyakran inkább egyéni szempontok húzódnak meg a váltás hátterében, ugyanis ennél a szektornál nem figyelhető meg markáns munkaerőpiaci változás az elmúlt egy év során.
A béren túl a vezetői hozzáállás és a megbecsültség is számít
A pályaváltókat leginkább a pénz motiválta volna maradásra: a megkérdezettek 54 százaléka jelezte idén, hogy magasabb fizetés mellett nem hagyta volna el eredeti szakmáját. A béren túl a dolgozók megtartásában szerepet játszó legfőbb szempontok közé tartozik a jobb vezetői hozzáállás és vállalati légkör (40 százalék), valamint a nagyobb szakmai megbecsültség (30 százalék). A leggyakoribb, karriermódosítást katalizáló tényezőkre tehát a munkáltatóknak közvetlen ráhatásuk van.
A fizetés továbbra is a munkahely- és pályaváltás egyik legerősebb mozgatórugója: minden második megkérdezett egyértelműen a magasabb bérezés miatt váltott pályát. Az anyagi szempont ráadásul életkortól függetlenül, minden generáció esetében az elsődleges munkahelyváltási ok.
A Covid és a kata-módosítás is hullámokat keltett
A szervezeti és anyagi okokon túl a gazdasági és gazdaságpolitikai folyamatok is közvetlenül hatnak az állásváltási hajlandóságra. Az elmúlt évek legnagyobb pályaváltási hullámait a Covidhoz kapcsolódó változások okozták, ez a helyzet a válaszadók 12 százalékát sarkallta pályamódosításra. Ezt követően a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata adózási forma kereteinek 2022-es módosítása késztetett kimutatható arányban munkavállalót szakmaváltásra – a pályaelhagyók 6 százaléka váltott szakmát emiatt.
A pályaváltást sokkal inkább mozgatja a szubjektív gazdasági közérzet: a magas árak, az inflációs környezet és a bizonytalanság a pályaváltók 36 százalékánál játszott közre a döntésükben.
