Nem véletlenül ilyen drága a Tokaji Aszú: kiderült, miért kerül ennyibe a híres magyar bor
Akár 480 százalékkal is drágábbak lehetnek a Tokaji Aszúk más hazai boroknál – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak friss tanulmányából. Az 1216 bor online árát vizsgáló elemzés szerint a származási hely, az évjárat és a biominősítés is jelentősen befolyásolja az árakat.
A nemzetközi szakfolyóiratban megjelent tanulmányt Balogh Jeremiás Máté egyetemi tanár és Maró Zalán Márk egyetemi adjunktus, a Corvinus Agrárközgazdaságtani Tanszékének munkatársai készítették. A kutatók két meghatározó hazai online borkereskedő, a Borháló és a Bortársaság kínálatából összesen 1216 hazai és importbor adatait elemezték. Statisztikai módszerekkel azt vizsgálták, hogy az egyes bortulajdonságok milyen árprémiummal járnak együtt, és ezek a különbségek hogyan változnak az olcsóbb, középkategóriás és prémiumborok között.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Tokaji borvidékhez tartozó eredetmegjelölés önmagában is jelentős árprémiummal jár együtt. A tokaji borok a különböző árszegmensekben 77–147 százalékkal magasabb áron szerepeltek az online kínálatban, mint más hazai borok. A Tokaji Aszú esetében a botritiszes aszúboroknál a kutatók 196–480 százalékos ártöbbletet mutattak ki, a felső árszegmensben a felár csaknem kétszerese a mediánnál mért értéknek.
A borok árát az is jelentősen befolyásolja, hogy mikor készültek. A kutatás szerint egy-egy évvel korábbi évjárat 13–27 százalékos árprémiummal jár együtt az online kínálatban. A legdrágább boroknál jóval nagyobb felár kapcsolódik a régebbi évjáratokhoz, mint az alacsonyabb árszegmensekben.
Az importált borok minden vizsgált árszegmensben jelentősen drágábbak voltak a magyar boroknál, a külföldi eredethez kapcsolódó árprémium 171 és 339 százalék között alakult. A legfelső árkategóriában a külföldi származás mellett a nemzetközileg elismert minőségi besorolások is jelentős szerepet játszanak, a francia Premier Cru és Grand Cru megjelölések akár többszörösére is növelhetik a borok árát. A „Selection” és „Superior” megnevezésekhez 26–94 százalékos ártöbblet kapcsolódhat, a felső árszegmensben azonban ezek hatása már nem minden esetben bizonyult statisztikailag szignifikánsnak.
A fenntarthatósági szempontok szintén megjelennek a borok online árazásában: az organikus, vagyis bio tanúsítvánnyal rendelkező borok 39–106 százalékos árprémiummal szerepelhetnek a kínálatban. A biominősítés relatív árhatása az alacsonyabb árszegmensben volt a legerősebb, ami arra utal, hogy az olcsóbb és középkategóriás boroknál a környezeti szempontok és az egyedi termelői jelölések fontosabb szerepet játszhatnak, míg a luxuskategóriában inkább a történelmi hírnév, a származási hely, a ritkaság és a nemzetközi minőségi besorolások kerülnek előtérbe.
A tanulmány szerint a magyar online borpiac árazása jelentősen eltér az egyes árszegmensekben, a Tokaji Aszú kiemelkedő árprémiuma pedig jól mutatja, hogy egy borvidék történelmi hírneve jelentős gazdasági értéket képviselhet. Az eredmények a hazai borászatok és kereskedők számára is segíthetnek annak meghatározásában, hogy az egyes árkategóriákban mely tulajdonságokat érdemes hangsúlyozni.
