Rezsiválság hozhatja el Putyin bukását? Egyre több orosz nem tudja fizetni a számláit
Drasztikusan megemelkedtek a közüzemi díjak Oroszországban a szeptemberi parlamenti választások után, ami egyre súlyosabb terhet ró a lakosságra és a kisvállalkozásokra. A háborús gazdaság által fűtött infláció nemcsak a háztartások költségvetését feszíti szét, hanem a jegybank kamatcsökkentési terveit is keresztülhúzza, miközben az áremelések már a Kremlhez hű politikusok körében is komoly elégedetlenséget váltottak ki.
Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta több mint 50 százalékkal, csak az idei évben pedig több mint 13 százalékkal drágultak a rezsiköltségek Oroszországban. A munkaerőhiány és a megugró katonai kiadások folyamatosan gerjesztik az inflációt, amelyet a hatóságok a gazdaság legnagyobb problémájaként tartanak számon. Bár az orosz közüzemi díjak az olcsó földgáznak köszönhetően még mindig alacsonyabbak az európai átlagnál, a bérek is jóval elmaradnak a nyugati szinttől, így a drágulás a mindennapi megélhetést veszélyezteti.
Egy moszkvai tanárnő például arról számolt be, hogy a nyár óta a negyedével, 12 ezer rubelre nőtt a rezsiszámlája. Ez már meghaladja a havi fizetése felét, ezért túlórák vállalására és az élelmiszerek szigorúbb beosztására kényszerül.
Az oroszok hozzászoktak ahhoz, hogy a fűtés, a víz és az áram ára évről évre követi a pénzromlás ütemét. Idén azonban a kormány politikai okokból október 1-jére, vagyis a szeptemberi parlamenti választások utánra halasztotta a díjkorrekciót, hogy elkerülje a lakossági felháborodást a szavazás előtt. A csúszás miatt viszont a regionális hatóságok az elmúlt évek legmeredekebb áremeléseit hagyták jóvá, hogy a szolgáltatók behozzák a lemaradást.
A drasztikus rezsiemelés a jegybank infláció elleni küzdelmét is aláássa. Bár a központi bank tavaly a gazdasági növekedés lefékezése árán sikeresen letörte a pénzromlást, idén az olajfinomítókat ért ukrán dróntámadások és az emiatt megugró üzemanyagárak újabb drágulási hullámot indítottak el. A jegybank jelenleg 14 százalékon tartja az alapkamatot, ami fojtogatja a gazdaságot. Elvira Nabiullina jegybankelnök azonban figyelmeztetett, hogy a magasabb rezsiszámlák tovább fűtik a lakossági inflációs várakozásokat, amelyek már így is kétéves csúcson vannak. Elemzők szerint ebben a helyzetben még nehezebb lesz elérni a 4 százalékos inflációs célt, ami szigorúbb monetáris politikát követel meg.
A drágulás mértéke már a Kreml irányvonalát általában támogató politikusoknál is kiverte a biztosítékot. Gennagyij Zjuganov, a parlament második legnagyobb frakcióját adó Kommunista Párt vezetője személyesen Vlagyimir Putyin elnöknek panaszkodott a választások után. Elmondása szerint saját moszkvai lakásának rezsije meghaladta a 30 ezer rubelt, ami több, mint egy átlagos orosz nyugdíj. Vjacseszlav Vologyin házelnök szintén túlzónak nevezte a regionális áremeléseket, és az ügyészség, valamint a versenyhivatal beavatkozását sürgette.
A megemelkedett rezsiköltségek a kisvállalkozásoknak is komoly csapást jelentenek. Ezek a cégek már eleve megszenvedték azokat az adóemeléseket, amelyekkel a kormány a katonai kiadások miatt egyre duzzadó költségvetési hiányt próbálja betömni, az újabb tehertétel pedig különösen a nemrég nyílt üzletek és vendéglátóhelyek fennmaradását veszélyezteti.
