Az iskolai lemaradás évekkel később a fizetésen is meglátszódhat
Az iskolában felhalmozott hiányosságok nem zárulnak le a bizonyítvány átvételével: a gyenge szövegértés és a hiányos matematikai alapok évekkel később a munkaerőpiacon is korlátozhatják a lehetőségeket. Aki nehezen ért meg összetett szövegeket, vagy gyengén boldogul az önálló problémamegoldást igénylő feladatokkal, kevesebb munkakörben tud megfelelni, így elmaradhat a béremelése, sőt akár az állását is elveszítheti.
Nahalka István oktatási szakértő, a Civil Közoktatási Platform tagja szerint a munkahelyeken ritkán kérik számon ugyanazt a tananyagot, mint az iskolában, a mögötte álló gondolkodásmódra azonban annál inkább szükség van. Meg kell érteni egy összetett feladatot, fel kell ismerni a leírásból csak kikövetkeztethető összefüggéseket, majd önálló megoldást kell találni egy korábban nem látott problémára.
Az AI sem pótolja a hiányzó alapokat
A mesterséges intelligencia térnyerése felveti a kérdést, mennyire számít majd az önálló tudás. A szakértő szerint egy összetett munkafeladatot először meg kell érteni és részfeladatokra kell bontani, el kell dönteni, miben segíthet a program, megfelelően kell kérdezni, majd értelmezni kell a kapott választ. Ezekhez továbbra is szükség van az iskolában fejlesztett alapokra.
Arra a kérdésre, hogy a technológia mennyire képes kompenzálni a szövegértési vagy matematikai hiányosságokat, Nahalka István úgy fogalmazott: attól félek, hogy semennyire.
Felnőttként pótolható a lemaradás, de nehéz
Aki hiányos alapokkal érkezett a munkaerőpiacra, annak a felnőttkori tanulás jelenthet felzárkózási lehetőséget. A szakértő szerint gyakorlatilag mindent pótolni lehet, sok esetben azonban jóval nehezebb a tanulási feladat. Az alapkészségek fejlesztésének legfontosabb időszaka az általános iskola, a gyakorlati akadály pedig sokszor a megfelelő képzés hiánya: könnyebb tanfolyamot találni egy szűkebb szakmai készség fejlesztésére, mint az alapvető képességek megerősítésére.
Reform: több önállóság, kevesebb szelekció
Az oktatási szakértő három intézményi változtatást tartana különösen fontosnak. Az első a tanítás tartalmát meghatározó szabályozás átalakítása, hogy az intézmények és a pedagógusok nagyobb szakmai önállóságot kapjanak. A második az iskolaszerkezet reformja és a szelekció visszaszorítása, együttnevelésre épülő rendszer létrehozása. A harmadik az értékelés átalakítása: a minősítő funkció helyett a saját tudás és tevékenység önértékelése kerülne középpontba.
A jogszabályok és az intézmények átalakítása mellett a tanulásról alkotott képnek is változnia kellene: a tudás egyszerű átadása helyett a diákok maguk is aktívan építenék fel a megértésüket. A szakértő szerint az iskola akkor tudna változtatni az esélyegyenlőtlenségeken, ha lemondana a középosztály kultúrájának egyoldalú képviseletéről, és a különböző hátterű gyerekekhez is alkalmazkodna.
Nyolc-tíz év következetes munkára lehet szükség
A reform időigényét nem pusztán a jogszabályok átírása határozza meg: az új intézményeknek és pedagógiai gyakorlatoknak a mindennapok részévé kell válniuk. Részeredmények már előbb is lehetségesek, az új struktúrák kiépülésére azonban a szakértő szerint még nyolc-tíz év megfeszített munkára lehet szükség. A következő években még a jelenlegi teljesítményszint megtartását sem tartaná rossz eredménynek, érzékelhetőbb javulást a 2030-as évek közepe táján remélne.
