Így kerülhetik el a nagy bukást a magyar megtakarítók: ezekről a tippekről mindenkinek érdemes tudnia
A megtakarítás akkor is veszíthet az értékéből, ha a számlán látható összeg folyamatosan emelkedik. Az infláció elleni védekezéshez ezért a kamat vagy a hozam mellett azt is érdemes mérlegelni, mennyi marad ezekből a drágulás után. A részvények, a kötvények és az ingatlanok egyaránt segíthetnek a pénz vásárlóerejének megőrzésében, de mindegyik más kockázatot hordoz, és egyik sem nyújt minden helyzetben biztos védelmet.
A pénzünk számszerűen gyarapodhat, miközben egyre kevesebb dolgot tudunk megvenni belőle. Aki hosszabb távra tesz félre, annak ezért az a kérdés, hogy a befektetése a későbbi kiadásaihoz képest is megőrzi-e az értékét.
Nem elég, ha nő a megtakarítás
A hozamot az inflációval együtt érdemes értelmezni. Egy egyszerű, feltételezett példában, ha egymillió forint egy év alatt 5 százalékot kamatozik, akkor 1 millió 50 ezer forint lesz belőle. Ha közben az árszínvonal 8 százalékkal emelkedik, a nagyobb összegből is kevesebbet lehet vásárolni, mint az induló pénzből egy évvel korábban. A vásárlóerő csökkenése ebben a példában mintegy 2,8 százalék, még az esetleges adók és költségek előtt.
A készpénz és az alacsony kamatozású megtakarítás emiatt különösen kitett a drágulásnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szabad pénzt hosszú távú vagy kockázatos befektetésbe kellene tenni. A váratlan kiadásokra és a közeljövőben esedékes vásárlásokra félretett összegnél a hozzáférhetőség is fontos: egy átmeneti árfolyamesés komoly gondot okozhat, ha éppen akkor kell eladni a befektetést. Az infláció elleni védekezés tehát már azzal elkezdődik, hogy tisztázzuk, mikor lesz szükségünk a pénzre.
A részvény segíthet, de nem automatikus védelem
A részvények hosszabb távon azért kínálhatnak védelmet a drágulással szemben, mert működő vállalatokban jelentenek tulajdonrészt. A cégek bevétele és nyeresége növekedhet, termékeik vagy szolgáltatásaik árát pedig bizonyos körülmények között emelhetik. Csakhogy a vállalatok helyzete nagyon eltérő: az infláció a költségeiket is emeli, és nem minden cég tudja ezt továbbhárítani a vevőire. A szakértők ezért külön figyelmet fordítanak azokra a vállalatokra, amelyek képesek árat emelni a kereslet jelentős visszaesése nélkül, például egyes alapvető fogyasztási cikkeket előállító cégekre vagy értékes nyersanyagkészletekkel rendelkező vállalkozásokra. A részvénybefektetések alapját széles körben megosztott befektetések adhatják: egy több országot és ágazatot lefedő alap kevésbé függ egyetlen vállalat sorsától.
A kötvénynél a futamidő is számít
A fix kamatozású papír előre meghatározott kamatot fizet, amelynek vásárlóerejét a drágulás csökkenti. Ráadásul, ha a piacon magasabb kamatot kínáló új kötvények jelennek meg, a korábban kibocsátott, alacsonyabb kamatú papírok árfolyama jellemzően esik. Ez elsősorban akkor válik kézzelfogható veszteséggé, ha a befektető lejárat előtt elad. A hosszabb futamidejű, fix kamatozású kötvények általában érzékenyebbek a piaci kamatok változására, a rövidebb futamidő mérsékelheti ezt a kockázatot, és hamarabb lehetővé teszi a pénz újrabefektetését az aktuális feltételekkel. Az inflációhoz kötött kötvényeknél a pontos szabályok döntőek: számít, melyik ország inflációját követik, milyen időbeli késéssel alkalmazzák az adatot, és milyen feltételekkel lehet kiszállni a befektetésből.
Ingatlan és nyersanyag: mi van a kézzelfogható érték mögött?
Az ingatlannál a védelem feltételes: a tulajdonos csak akkor tud magasabb bérleti díjat érvényesíteni, ha azt a szerződés és a piaci kereslet lehetővé teszi, közben a karbantartás, a felújítás és a finanszírozás költsége is nőhet. A nyersanyagok mellett az szól, hogy drágulásuk maga is hozzájárulhat az inflációhoz, de ebből nem következik, hogy minden nyersanyag minden inflációs időszakban jól teljesít. A szakértők az infrastruktúrát is említik: egyes ilyen befektetéseknél hosszú távú, inflációhoz igazítható szerződések teremthetnek bevételt, amelyekhez az átlagos megtakarító többnyire befektetési alapokon keresztül férhet hozzá.
A drágulás elleni védelemnek is van ára
Egyes alternatív befektetések magas belépési összeget kérnek, jelentős díjakat számítanak fel, és évekre lekötik a befektető pénzét. A többféle befektetés tartása sem garantálja, hogy egy piaci visszaesést veszteség nélkül meg lehet úszni, a kockázatmegosztás célja, hogy a megtakarítás eredménye kevésbé függjön egyetlen vállalattól, piactól vagy gazdasági forgatókönyvtől. Az infláció elleni védekezés végső soron a megtakarítás egészének átgondolását igényli: a várható hozam mellett a költség, a futamidő, az árfolyamkockázat és a hozzáférhetőség is befolyásolja, melyik befektetés mire alkalmas.
