Lesújtó trend a magyar állampapíroknál: a világ sok országában most pénzeső hull a tulajokra – nálunk csúnyán bezuhantak a hozamok
Miközben a világ nagy gazdaságaiban több évtizedes csúcsra emelkedtek az állampapír-hozamok, Magyarországon idén 7,17 százalékról 5,74 százalékra estek. Az eurócsatlakozási várakozás egyelőre erősebbnek bizonyul a globális trendnél – áll a GKI friss elemzésében.
2026 nyarán jelentős átrendeződés ment végbe az állampapírpiacokon. Az Egyesült Államokban, Japánban és Európa szerte többéves vagy több évtizedes csúcsra emelkedtek a hosszú lejáratú kötvényhozamok. Az USA 30 éves állampapír hozama átmenetileg 5,3 százalék fölé kúszott, emellett a brit és japán hosszú távú hozamok szintén magas szintre jutottak.
A globális állampapír hozamszintek egyik legfontosabb egységes befolyásoló tényezői: az energiaárak, a geopolitikai helyzet, a befektetői hangulat és ennek következménye, a globális inflációs környezet. Emellett a jegybanki kamatszint, az államadósság és további makrogazdasági mutatók is befolyásolják a hozamokat.
A 2008-as globális pénzügyi válságot követő időszakban a fejlett gazdaságok zömét alacsony infláció és visszafogott kamatok jellemezték. Az állampapír hozamok alacsony szintre estek, egyes európai országokban pedig átmenetileg negatív értékek alakultak ki (vagyis a befektetők fizettek kamatot az államoknak).
A 2020-as évek elején felgyorsult infláció, a koronavírus-járvány, a geopolitikai konfliktusok és az energiaárak változása átrendezte a 2008 után kialakult hozamkörnyezetet.
A hosszú hozamok emelkedése részben a globális költségvetési helyzet romlásával magyarázható: a fejlett és a közepesen fejlett országok zömében magas az államháztartási hiány. A magas deficit és a lejáró (alacsony kamatszintű) adósság refinanszírozása növeli az állampapírkibocsátást. Az OECD szerint 2025-ben a tagországok forgalomban lévő állampapír-állománya elérte a 61 ezer milliárd dollárt, ez 2026-ra tovább növekszik.
Az állami szektor finanszírozási igényeivel párhuzamosan nőtt a vállalatok beruházási igénye, különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódóan. Az adatközpontok, a félvezetőgyártás és az energetikai infrastruktúra különösen sok tőkét igényelnek. Ráadásul az államok és a vállalatok ugyanazokért a megtakarításokért versenyeznek (az OECD szerint 9 technológiai nagyvállalat 2026 és 2030 közötti összesített tőkeberuházása a tervek szerint eléri a 4100 milliárd dollárt).
Mindez emelkedő reálhozamokat eredményez, amely kétféleképpen teremt új egyensúlyt a megtakarítások és a beruházási igények között: egyfelől ösztönzik a megtakarításokat, másfelől visszafogják a nem IT beruházásokat és az állami költést.
Az infláció az állampapír hozamok egyik legfontosabb meghatározója. Ha a befektetők magasabb inflációra számítanak, akkor nagyobb nominális hozamot várnak el. A közel-keleti konfliktus 2026-ban jelentős energiapiaci bizonytalanságot okozott, feltornázta az olaj- és gázárakat, amik közvetlenül emelték az üzemanyag- és az energiaköltségeket, valamint közvetetten a szállítási, termelési és szolgáltatási árakat. Ezzel párhuzamosan az amerikai, japán, francia és német állampapír hozamokat is megemelte.
A nagyobb gazdasági szereplők hozamváltozásai más országok hozamait is befolyásolják. Az USA és az euróövezet állampapírjai globális referenciaeszközök, ezért hozamaik emelkedése növeli a többi országgal szemben elvárt hozamszintet. Ez kifejezetten érinti a feltörekvő piacokat (és ezen belül hazánkat), főként abban az esetben, ha az adott ország magas adóssággal, relatíve alacsony devizatartalékokkal, vagy jelentős volumenű kockázatérzékeny külföldi befektetővel rendelkezik.
2026 júniusára majdnem 1,5 százalékpontos csökkenés történt a magyar tízéves hozamban (5,03%) januárhoz (6,53%) képest (de márciushoz képest (7,17%) már 2,1 százalékpont volt a mérséklődés). Ezt többek között a forint erősödése, az EU-s források megszerzése és az eurózónához való csatlakozási szándék jelzése eredményezte. Az alacsony infláció és a kedvező gazdasági kilátások alacsonyabb hosszú távú hozamokra adnak esélyt.
Ugyanakkor a globális hozamemelkedés ezzel ellentétes hatást fejt ki (a 10 éves hazai hozam jelenleg 5,74%). Így összességében a következő években a hozamszint növekedése várható. Ennek oka, hogy a nemzetközi hozamszint évek óta emelkedik, s egyelőre nem érte el a csúcspontot.
Különösen aggasztó, hogy az euróban denominált 10 éves állampapírok átlagos hozamszintje 4,1% körüli szintre emelkedett a tavaly év végi 3,3%-ról.
