Rekordvagyon, növekvő kockázat: az AI emeli a tétet a lakossági megtakarítások piacán
Rekordot döntött a háztartások globális pénzügyi vagyona, a növekedést azonban ma már nem az új megtakarítások, hanem a meglévő befektetések piaci felértékelődése hajtja – állapította meg egy friss nemzetközi tanulmány. Bár a mesterséges intelligencia fejlődése újabb lendületet adhat a piacoknak, az erre épülő túlzott kitettség komoly kockázatokat is rejt. A globális trendekhez hasonlóan a magyar lakosság vagyona is gyarapodott, a hazai portfóliókon belül továbbra is kiemelkedő az állampapírok aránya.
A vizsgálat szerint a világ háztartásainak pénzügyi eszközei 8,6 százalékkal, 268 400 milliárd euróra nőttek tavaly. A gyarapodás mögött jelentős fordulat rajzolódik ki, az új megtakarítások volumene ugyanis több mint 5 százalékkal csökkent, így a vagyonnövekedés mintegy négyötödét már a meglévő portfóliók – részvények, kötvények és befektetési alapok – hozamai adják. Az értékpapírok ezzel globálisan a lakossági pénzügyi eszközállomány csaknem felét teszik ki, míg a bankbetétek és a nyugdíjcélú megtakarítások növekedése ennél jóval szerényebb maradt.
Az inflációs hatásokat figyelembe véve azonban a kép már árnyaltabb. Bár a globális vagyon 2019 óta nominálisan a másfélszeresére nőtt, a vásárlóerőt tükröző reálérték mindössze 23 százalékkal emelkedett. Nyugat-Európában a vagyon reálértéke az elmúlt hat évben szinte egyáltalán nem változott, míg Észak-Amerikában 21, Kínában pedig 70 százalékos növekedést regisztráltak.
A piacok jövőbeli teljesítményét erősen befolyásolhatja a mesterséges intelligencia. Bár a technológia növelheti a termelékenységet és a vállalati profitokat, az elemzők figyelmeztetnek, hogy a háztartások vagyona túlzottan függővé vált az AI által fűtött tőzsdei várakozásoktól. Egy esetleges 25 százalékos piaci korrekció dollárbilliókat tüntethet el az amerikai lakosság zsebéből, ami a fogyasztás visszaesésén keresztül akár gazdasági recesszióhoz is vezethet.
A globális adatokhoz hasonlóan a hazai háztartások pénzügyi vagyonának értéke is emelkedett, 9,2 százalékos bővüléssel 320 milliárd euróra nőtt. Bár a magyarok új megtakarításainak összege némileg csökkent, régiós szinten még így is magasnak számít. A hazai portfóliók egyik legfőbb sajátossága az értékpapírok régiós átlagot jóval meghaladó, 63,3 százalékos aránya. Ez a magas szám azonban nem feltétlenül a lakosság kiugró kockázatvállalási hajlandóságát tükrözi, a szakértők szerint az arányt jelentős részben a lakossági állampapírok hazai népszerűsége torzítja felfelé.
A magyar adatok esetében a nominális növekedés mögött szintén szerényebb reálbővülés áll, a pénzügyi eszközök értéke az inflációval kiigazítva 4,6 százalékkal emelkedett. A nemzetközi folyamatoktól eltérően idehaza a háztartások kötelezettségei a vagyonnál gyorsabban, 12,8 százalékkal nőttek. Aggodalomra ugyanakkor nincs ok, hiszen a hazai eladósodottság mértéke nemzetközi összevetésben mérsékelt, a GDP-hez viszonyítva nagyjából megfelel a kelet-európai átlagnak, és jócskán elmarad a globális szinttől.
A nettó vagyonnövekedés eredményeként egy főre vetítve a magyarok pénzügyi vagyona valamivel több mint 28 ezer eurót tesz ki, amivel az ország a jelentésben vizsgált államok rangsorában a 29. helyet foglalja el.
