December 24. munkaszüneti nap lesz: elmarad a ledolgozós szombat, zárniuk kell a boltoknak
Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el azt a törvénymódosítást, amely december 24-ét hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítja. A javaslatot eredetileg a Tisza Párt három országgyűlési képviselője nyújtotta be. A döntés alapjaiban alakítja át a decemberi munkarendet és az ünnepi felkészülést.
Elmarad a december 12-i ledolgozás
A korábbi munkarendi tervek szerint december 24-e áthelyezett pihenőnap lett volna, amelyet december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni. Az új szabályozás ezt a kötelezettséget teljes egészében eltörli, így a szentestét nem kell előre ledolgozni.
Boltzár, de nem mindenhol
A törvény értelmében december 24-én a legtöbb üzletnek zárva kell tartania, hogy a kereskedelemben dolgozók is pihenhessenek. A kötelező zárvatartás alól kizárólag bizonyos egységek képeznek kivételt: a vendéglátóhelyek és szálláshelyek, a virág- és édességüzletek, az üzemanyagtöltő állomások, valamint a közforgalmú vasúti és buszpályaudvarokon, illetve repülőtereken belül működő üzletek.
Változó ügyeletek, menetrendek és parkolás
A háziorvosi és szakrendelések jellemzően nem a megszokott rendben működnek, a sürgős esetek ellátásáról ügyeleti rendszer gondoskodik. A gyógyszertárak alapesetben zárva tartanak, a gyógyszerellátást az ügyeletes, készenléti, illetve az ünnepnapokon is nyitva tartó patikák biztosítják. A közösségi közlekedésben ünnepnapi vagy módosított menetrend léphet életbe, a parkolás díjfizetése az adott település és övezet előírásaitól függ. A posták nyitvatartása és a kézbesítési rend is eltérhet, a csomagautomaták működhetnek. Az önkormányzatoknál, kormányablakoknál és a bankfiókokban nem lesz személyes ügyintézés.
Bérpótlék és az év végi befizetések
A munkaszüneti napi munkavégzésért főszabály szerint 100 százalékos bérpótlék jár, a rendes munkaidő beosztása pedig korlátozott. A módosítás több foglalkoztatási jogszabályt is érint, így a közszférában és más szabályozott munkakörökben dolgozók munkarendjére is kihat. Az önkéntes pénztárakba érkező befizetéseket érdemes nem az év utolsó hetére hagyni, mert az utalások jóváírása bizonytalanná válhat.
Háromnapos karácsony a régióban
A szenteste munkaszüneti nappá nyilvánításával Magyarország azokhoz az országokhoz csatlakozott, ahol december 24-e, 25-e és 26-a egyaránt törvényben rögzített munkaszüneti nap. Ez a modell elsősorban Közép- és Kelet-Európára, valamint a balti államokra jellemző: Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában, Litvániában, Lettországban és Észtországban is háromnapos a karácsonyi ünnepi időszak.
Nyugaton és a szomszédoknál többnyire munkanap
Ausztriában december 25-e és 26-a törvényi munkaszüneti nap, december 24-e általánosan nem az, bár a bankok és hivatalok zárva tartanak. Horvátországban a szenteste nem törvényi munkaszüneti nap, a hivatalos ünnepek december 25. és 26. Romániában december 24-e munkanap, a munkaszünet csak december 25-én és 26-án érvényes. Szerbiában a julián naptár miatt a karácsony januárra esik, kizárólag január 7-e hivatalos ünnepnap. Szlovéniában december 24-e munkanap, december 25-e munkaszünet, december 26-a pedig állami ünnep. Ukrajnában csak december 25-e munkaszüneti nap.
Olaszországban a katolikus gyökerek ellenére december 24-e munkanap, a hivatalos ünnepek december 25-e és 26-a. Spanyolországban a szenteste nem munkaszüneti nap, kizárólag december 25-e országos munkaszünet. Franciaországban december 24-e rendes munkanap, a törvényi munkaszünet csak december 25-e. Írországban szintén munkanap a szenteste, a törvényes ünnepek december 25. és 26. Az Egyesült Államokban december 24-e nem szövetségi munkaszüneti nap, egyedül december 25-e hivatalos szövetségi ünnep.
