Láthatatlan gyilkos tizedeli a magyarokat: irtó egyszerű lenne megelőzni, mégis karba tett kézzel várjuk, míg megtörténik a legrosszabb
A dohányzás világszerte milliók életét rövidíti meg, és a következményei a nemdohányzókat is súlyosan érintik. A globális halálozási kockázatok rangsorát azonban a magas vérnyomás vezeti, amely sokáig észrevétlenül károsíthatja a szervezetet.
A korai halálozás mögött gyakran hosszú éveken át fennálló kockázatok húzódnak meg. Mire egy súlyos betegség kialakul, a szervezetet érő káros hatások sokszor már évtizedek óta összeadódnak.
Milliók halála kapcsolódik a dohányzáshoz
Az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation globális betegségteher-vizsgálatának 2023-ra vonatkozó becslése szerint a közvetlen dohányzáshoz 5,81 millió haláleset volt köthető világszerte. A passzív dohányzáshoz 1,66 millió halálesetet rendeltek a kutatók.
A dohányzás következményei messze túlmutatnak a tüdőrákon. Más daganatos betegségek kialakulásához is hozzájárulhat, és növeli a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kockázatát.
A becslések szerint a 20. században mintegy 100 millió ember halt meg idő előtt a dohányzás miatt, többségük a mai gazdag országokban. A dohányzással összefüggő egészségügyi teher súlypontja azóta egyre inkább az alacsony és közepes jövedelmű országok felé tolódott.
A dohányzók népességen belüli aránya sok országban csökken, ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a dohányzók száma is kisebb lett. Egy 2023-as adatokat feldolgozó elemzés szerint világszerte körülbelül 1,1 milliárd, legalább 15 éves ember dohányzott, mintegy 120 millióval több, mint 1990-ben.
Ázsiában és Kelet-Európában különösen nagy a teher
A dohányzás egészségügyi következményei nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg a világban. A 2023-as összesítésben Kína a legjobban érintett országok közé tartozik: itt az összes haláleset több mint 15 százaléka volt a dohányzásnak tulajdonítható. Délkelet-Ázsia több országában, valamint Európa középső és keleti részén is jelentős ez az arány.
Magyarország szintén a számottevő dohányzási teherrel érintett európai országok között szerepel. Az országok összevetésénél az eltérő korszerkezetet is figyelembe lehet venni, hiszen egy idősebb társadalomban eleve több haláleset történik.
Számos alacsony jövedelmű országban, különösen Afrika egyes részein, kisebb a dohányzásnak tulajdonítható halálozás – ebben szerepet játszik, hogy a dohányzás kevésbé elterjedt.
A férfiakat jóval nagyobb arányban érinti
A dohányzás elterjedtségében a nemek között is jelentős különbség van. Szinte minden országban a férfiak nagyobb arányban dohányoznak, mint a nők, és Ázsia, illetve Afrika több térségében különösen széles a szakadék.
A 2023-as elemzés szerint a férfiak összes halálesetének 15,3 százaléka, míg a nőkének 3,1 százaléka volt a dohányzásnak tulajdonítható. A tüdőrákos halálozás is a világ szinte minden országában magasabb a férfiak körében.
A rangsor élén nem a dohányzás áll
A globális halálozási kockázatok rangsorának élén nem a legismertebb ártalmak állnak: a magas vérnyomás 11 millió halálesettel vezet, a kül- és beltéri légszennyezés együtt 7,9 milliót tesz ki, a dohányzás csak a harmadik. Utánuk az anyagcsere-eredetű kockázatok következnek, a lista alján pedig az alapvető életfeltételek hiánya jelenik meg, például a nem biztonságos ivóvíz.
A magas vérnyomás azért is különösen alattomos, mert a WHO szerint 2024-ben 1,4 milliárd 30–79 éves élt vele, 44 százalékuk nem tudott róla, és csak 23 százalékuknál volt megfelelően kontrollált a vérnyomás. A számok ráadásul nem adhatók össze, mert ugyanaz a haláleset több kockázati tényező számlájára is íródhat.
A magyar adatok is aggasztóak
A KSH adatai szerint 2024-ben 127,5 ezren haltak meg, közülük 60 305-en keringési betegségben, 31 994-en daganatos megbetegedésben, vagyis a halálesetek közel háromnegyedét ez a két csoport adja. A vérnyomás, a koleszterin és a dohányzás éppen a szív- és érrendszeri betegségek fő kockázatai.
Az Eurostat 2023-as regionális adatai szerint Magyarország nyolc régiójából hatban a halálesetek legalább fele keringési eredetű volt, ezzel az unió legrosszabb helyzetű országai közé tartozunk.
A légszennyezés is érzékeny pont: egy 761 európai várost összevető elemzésben Sopron kivételével minden magyar település a szennyezettebb mezőnybe került. Itthon elsősorban a szálló por, a nitrogén-oxidok és nyáron az ózon okoz gondot.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség alapján az egész kontinensen baj van, még úgy is, hogy Európa az egyik legtisztább levegőjű kontinens. Európa mérőállomásainak akár ötöde is az uniós határértéknél magasabb légszennyezettséget mutat.
