Aszály és hőség sújtotta a fűszerpaprikát, a kézműves őrlemény kilója 10 ezer forint fölé ment
A rekkenő hőség és az aszály a fűszerpaprikát sem kímélte, a hazai termelés pedig már évek óta csak töredéke a két évtizeddel ezelőttinek. A Kalocsa közelében fekvő Fajszon működő családi vállalkozást kérdeztük arról, mire számíthatunk a boltokban, ha halászléhez vagy kolbásztöltéshez keresünk jó minőségű magyar paprikát.
A fűszerpaprika szürete hagyományosan szeptember 8-a, Kisboldogasszony ünnepe után kezdődik, és csak október végére ér véget, a termelők ugyanis kétszer-háromszor is visszatérnek ugyanahhoz a növényhez.
Messze van a húsz évvel ezelőtti szinttől a hazai termés
A KSH adatai szerint 2001-ben még közel 60 ezer tonna fűszerpaprikát takarítottak be Magyarországon, 2025-ben viszont már csak 15,8 ezer tonnát, ami csaknem 74 százalékos visszaesés. A termesztésbe bevont terület a 2001-es 6476 hektárról 2025-re mindössze 1402 hektárra csökkent. Az utóbbi évek adatai némi javulást mutatnak: a 2022-es, 10,9 ezer tonnás mélypont után 2023-ban 11,6 ezer, 2024-ben 15,3 ezer, 2025-ben pedig már 15,8 ezer tonnát takarítottak be.
A korábbi hírek szerint a Dél-Alföldön július közepén két héten keresztül 40 fok körüli hőség volt, ami augusztusban megismétlődött. A termelők szerint ez különösen rosszul érintette a fűszerpaprikát, hiszen a terméskötés éppen júliusban történik. A szélsőséges hőség miatt sok helyen nem kötöttek meg a virágok, így az első szüretre akár a termés fele is odaveszhetett.
Budapesti karrierből a családi paprikaföldekre
A Fajszi Paprika Manufaktúra ügyvezetője, Okvátovity Dóra a családi gazdaság negyedik generációjának tagjaként kulcsfontosságú szerepet vállalt a megújulásban. A család korábban nagyobb feldolgozóknak termelt, ám a felvásárlási árak hosszú ideig nem követték a költségek emelkedését, így saját márkanév alatt kezdték értékesíteni a kész fűszerpaprika-őrleményt. A családi gazdaság területe korábban mintegy 30 hektár volt, de az öntözhető földek csökkenésével előbb 16, majd 8 hektárra zsugorodott, jelenleg nagyjából 10–12 hektáron gazdálkodnak.
Idén náluk egész nyáron folyamatosan öntözni kellett a növényeket, a gazdaság komolyabb öntözőberendezésekbe is beruházott. Az öntözővíz nyomása csökken, az ára pedig már a tisztított csapvízéhez közelít. A hőségben az öntözésnek is megvannak a korlátai: egy ponton túl már a légköri aszály ellen sem segít.
Korábban hektáronként 260–300 mázsa paprika is termett a földjeiken, tavaly viszont már csak 100–110 mázsát tudtak betakarítani. A gazdaságban azt tapasztalják, hogy ugyanannyi őrlemény előállításához egyre nagyobb területre lenne szükség, ehhez azonban víz és munkaerő is kell.
Tízezer forint fölé emelkedett az őrlemény kilónkénti ára
A manufaktúra termelési költségei emelkedtek, ezért az őrlemény árát többször módosítaniuk kellett. A kezdetekkor kilogrammonként 5000 forintért értékesítették a paprikát, később 8000 forint körüli árra kellett áttérniük, ma már 10 ezer forint fölött van a termék kilogrammonkénti ára. Az áremelés kezdetben több partnerüket is meglepte, később azonban többen visszatértek, miután megtapasztalták a minőségi különbséget.
Okvátovity Dóra szerint félrevezető csak a kilónkénti árat nézni. Egy jobb minőségű őrleménnyel készített adag étel akár csak körülbelül 80 forinttal kerülhet többe, ráadásul abból kevesebbet is kell felhasználni, az olcsóbb paprikából ugyanis akár háromszor annyira is szükség lehet ugyanahhoz az ízhatáshoz.
Aki a karácsonyi halászléhez vagy a téli kolbásztöltéshez már most beszerzi a fűszerpaprikát, az idei termésből vásárolhat: a szüret október végére befejeződik, a manufaktúra pedig kéthetente, frissen őrli az őrleményt.
