Új javaslat a parlament előtt: a 13 év alattiakat kitiltanák a közösségi médiából
Miközben az Európai Bizottság szeptemberben bemutatta a közösségimédia-hozzáférést korlátozó Kids Actet, egyre több tagállam saját nemzeti jogszabályokkal lép fel, nem várva meg a brüsszeli jogalkotás lassú gépezetét – még akkor sem, ha ezzel szabályozási káoszt kockáztatnak.
A tagállamok hónapokon át egységes uniós szabályozást sürgettek a 27-féle nemzeti előírásból fakadó piaci széttagoltság elkerülése érdekében. Az Európai Bizottság erre válaszul terjesztette elő a Kids Actet, amely a 13 év alattiakat teljesen kitiltaná a legtöbb közösségimédia-platformról, a 15 év alattiak hozzáférését pedig jelentősen korlátozná. A tagállamok többsége azonban nem hajlandó megvárni a jogszabály hatálybalépését, sőt egyes országok a brüsszeli terveknél is szigorúbb korhatárt vezetnének be.
A görög parlament nemrégiben megszavazta a 15 év alattiak kitiltását a közösségi médiából, míg Olaszországban új lendületet kapott a 14 év alattiak védelmét célzó, korábban megrekedt jogalkotás. Portugália, Ciprus, Ausztria és Németország szintén a saját útját járja.
„Amíg várunk a Kids Actre, addig is előrelépünk a nemzeti jogalkotással – a problémák sürgősek, a gyerekektől és a szülőktől nem kérhetjük, hogy várjanak” – fogalmazott Christina Egelund dán digitálisügyi miniszter.
A Bizottságnak hamarosan először kell állást foglalnia az egymást követő nemzeti jogszabályok kezeléséről, így az osztrák javaslat lesz az első érdemi próbakő. A brüsszeli álláspont szerint a Kids Act „maximális harmonizációt” teremt, ami azt jelenti, hogy az uniós jogszabály életbe lépésével a nemzeti szabályokat hatályon kívül kell helyezni. Franciaországnak már korábban jelezték, hogy fel kell készülniük saját törvényük visszavonására, amint megszületik az európai szintű megoldás.
Uniós szinten is felmerült egy 13 éven aluliakat érintő általános tilalom kidolgozása, amely a mesterséges intelligencián alapuló csevegőrobotokra és a videojátékokra is kiterjedne. Ez a helyzet komoly átmeneti zűrzavart okozhat. Előfordulhat ugyanis, hogy egyes kiskorúak 2027 januárjában a nemzeti törvények értelmében elveszítik a hozzáférésüket, majd a Kids Act hatálybalépésekor – várhatóan 2028-ban – szülői felügyelet mellett ismét használhatják a platformokat.
A jogszabálytervezet előtt ugyanis még hosszú egyeztetési folyamat áll, mivel a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok közötti tárgyalások a becslések szerint 2027 szeptemberétől számítva nyolc-tizenkét hónapot vesznek igénybe.
A sietség hátterében az áll, hogy a közösségi média használata és a fiatalok mentális egészsége körüli társadalmi megítélés az utóbbi években drámaian megváltozott. Az Egyesült Államokban a Meta és a TikTok ellen több százmilliós, sőt milliárdos összegű peren kívüli egyezségek születtek, az európai politikusok pedig egymással versengve ígérnek határozott fellépést. Ugyanakkor a korhatár mértékében sincs egyetértés, hiszen a tagállamok 13 és 16 év között eltérő küszöbértékeket tartanak indokoltnak, ami tovább nehezíti az egységes szabályozás kidolgozását.
