Zelenszkij először ismerte el: Oroszországnak is lehetnek jogos biztonsági igényei
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először ismerte el nyilvánosan, hogy Oroszországnak is lehetnek jogos biztonsági igényei, amelyek tárgyalási alapot képezhetnek egy jövőbeli békemegállapodás keretében. A kijelentés jelentős fordulatot jelez Kijev álláspontjában, miközben az Egyesült Államok újabb diplomáciai erőfeszítéseket tesz az ukrán–orosz béketárgyalások újraindítására.
Az ukrán elnök kijevi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a nyugati hatalmak idővel megvitathatnák Moszkva biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseit, de ragaszkodott ahhoz, hogy előbb Ukrajna biztonsági igényeit kell rendezni. Eddig Kijev és nyugati szövetségesei egyaránt elutasították az orosz követeléseket, amelyeket Moszkva befolyási övezetének visszaállítására tett kísérletként értékeltek. Zelenszkij még tavaly augusztusban, Mark Rutte NATO-főtitkár társaságában utasította el az orosz igényeket, kijelentve: „Őszintén nem tudom, ki fenyegeti őket. Ők támadtak meg minket.”
November elején Abu-Dzabiban ülnek össze a tárgyalócsoportok
Az ukrán, orosz és amerikai tárgyalócsoportok november elején Abu-Dzabiban ülnek össze, ahol az ukrán elnök megfogalmazása szerint technikai jellegű egyeztetéseket folytatnak a lehetséges feszültségcsökkentő lépésekről – többek között egy régóta húzódó energetikai és tengeri tűzszünetről –, valamint az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a háború utáni rendezésről és a biztonsági garanciákról szóló egyeztetésekbe Európát is be kell vonni.
A nyilatkozat aznap hangzott el, amikor Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal – ez volt az első közvetlen kapcsolatfelvétel európai vezetők és az orosz elnök között tavaly július óta. Zelenszkij elmondta, hogy mindkét vezetővel beszélt a hívás előtt és után is, akik úgy ítélték meg, hogy Moszkva „komolyan” gondolja az abu-dzabi tárgyalásokat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor nevetségesnek nevezte az északi vezetők próbálkozását, hogy „beékelődjenek a tárgyalási folyamatba”, és a háború eszkalációjára figyelmeztetett.
Amerikai–orosz gazdasági egyeztetések a háború lezárása után
Zelenszkij kitért az amerikai–orosz közeledésre is, amelynek keretében az amerikai tárgyalók nagyszabású üzleti megállapodásokról egyeztetnek Moszkvával. A megbeszélések többek között amerikai és orosz olajipari vállalatok közös projektjeire, az orosz légtér amerikai légitársaságok előtti megnyitására, valamint a titángyártás terén folytatott együttműködés újraindítására terjednek ki. Ezek a megállapodások csak a háború lezárása után lépnének életbe. Az ukrán elnök szerint a 2025-ös anchorage-i Trump–Putyin-találkozó „véget vetett Oroszország diplomáciai elszigeteltségének”.
Az elnök aggodalmát fejezte ki az amerikai csapatok európai jelenlétének esetleges csökkentése miatt is, jelezve, hogy erre utaló „jelzéseket kapott”. Emellett elárulta, hogy Ukrajna kész volt tárgyalni egy olyan amerikai javaslatról, amely a frontvonal mindkét oldalán demilitarizált övezet létrehozását irányozta elő. Zelenszkij azt is elismerte, hogy Kijev az utóbbi időben mérsékelte az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, miután Donald Trump egyoldalú energetikai tűzszünetet hirdetett. Az ukrán elnök szerint az Egyesült Államok idén havonta átlagosan mindössze 12 elfogórakétát szállított az ukrán Patriot légvédelmi rendszerekhez, miközben Oroszország havonta mintegy 130 ballisztikus rakétát gyárt.
