Már a fiatalok is rettegnek a jövőtől: elképesztő dolog derült ki a mesterséges intelligenciáról
A Pew Research Center 37 országra kiterjedő felmérése szerint a világ nagy részén úgy vélik az emberek, hogy a mesterséges intelligencia inkább munkahelyeket szüntet meg, mintsem újakat teremt. A kutatás emellett a technológiával kapcsolatos aggodalmak erősödésére is rámutatott, különösen a fiatalabb korosztályok körében.
A megkérdezett 37 országból 34-ben többségben vannak azok, akik szerint a mesterséges intelligencia fejlődése a következő húsz évben a munkahelyek számának csökkenéséhez vezet. Az aggodalom különösen az egy főre jutó GDP alapján fejlettebb államokban erős: Ausztráliában, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság csaknem hetven százaléka vagy ennél is nagyobb aránya számít a munkahelyek csökkenésére.
Az Egyesült Államokban – ahol korábban is feltették már ezt a kérdést a lakosságnak – két év alatt hét százalékponttal nőtt az így vélekedők aránya. Ugyanakkor számos közepes jövedelmű országban a válaszadók jelentős hányada, akár negyven százaléka még bizonytalan a kérdésben.
A válaszadók az egyenlőtlenségek növekedésétől is tartanak, az emberek többsége ugyanis úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia nem szűkíti, hanem mélyíti a gazdagok és szegények közötti szakadékot. Egyetlen vizsgált országban sem éri el a 25 százalékot azok aránya, akik szerint a technológia mérsékelheti az egyenlőtlenségeket. Az Egyesült Államokban a politikai törésvonalak is markánsan megjelennek, hiszen a liberális válaszadók 31 százalékponttal nagyobb arányban vélik úgy, hogy a mesterséges intelligencia fokozza a társadalmi egyenlőtlenséget, mint a konzervatívok.
A mesterséges intelligencia mindennapi térhódítását vegyes érzelmek kísérik. A válaszadók országszintű mediánja alapján 37 százalékuk inkább aggódik, míg 41 százalékuk egyszerre érez aggodalmat és lelkesedést. Izrael az egyetlen olyan ország, ahol többen éreznek elsősorban lelkesedést, mint aggodalmat. Figyelemre méltó, hogy a dél-koreaiak, bár a munkahelyvesztést és az egyenlőtlenségek növekedését a legvalószínűbbnek tartják, mégsem tartoznak a leginkább aggódók közé, 61 százalékuk egyszerre aggódik és lelkesedik.
A technológiához való hozzáállásban az életkor is meghatározó tényező. Számos országban – köztük Kanadában, Franciaországban, Indiában és Svédországban – a 18–34 éves fiatalok jobban tartanak a mesterséges intelligencia okozta munkahelyvesztéstől, mint az idősebb generációk. Az Egyesült Államokban az elmúlt egy évben a 18–34 évesek körében 40-ről 55 százalékra ugrott azok aránya, akik inkább aggódnak, mint lelkesednek. Ezzel mára éppen annyira aggódnak, mint az 50 év felettiek, holott öt éve még az idősebbek voltak a szkeptikusabbak. Hasonló tendencia figyelhető meg Svédországban is, ahol egy év alatt gyakorlatilag eltűnt a generációs különbség az aggodalom mértékében.
Egyes országokban növekszik az aggodalom a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Azoknak az aránya, akik inkább aggódnak, mint izgatottak a technológiával kapcsolatban, a tavalyi évhez képest nőtt Svédországban 9, Lengyelországban 8, Hollandiában 7, Magyarországon 6 és Ausztráliában 4 százalékkal.
A felmérés egyúttal arra is rámutat, hogy akik többet hallottak vagy olvastak a mesterséges intelligenciáról, azok jellemzően optimistábban tekintenek a jövőre, miközben az alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb jövedelmű, kevésbé tájékozott rétegek inkább hajlanak az aggodalomra.
