Nyereségből veszteség: brutálisan átrendezte a magyar boltok piacát a különadó
A magyar élelmiszer-kereskedelem profitabilitását vizsgáló grafikon arra mutat rá, hogy a kiskereskedelmi különadó 2022-es megemelése alapvetően rendezte át a szektor jövedelmezőségi viszonyait. Az intézkedés előtt a nagyobb kereskedők jellemzően nyereségesen működtek, a teher növelését követően azonban több szereplő profitja jelentősen visszaesett.
A grafikon alapján a hatékonyabbnak tartott Lidl esetében 100 forintnyi árbevételen mintegy 4,5 forint adózott profit keletkezett, míg más nagyobb kereskedőknél ez nagyjából 2 forint körül alakult. Ez a 2–4 százalékos profitráta nem számított kirívónak az ágazatban.
A különadó megemelése után jelentősen romlott a kereskedők eredményessége: a Lidl profitmarzsa körülbelül a felére esett vissza, miközben több más szereplő veszteségessé vált. Ebben az időszakban az árstopok is többletterhet jelentettek a kereskedők számára.
A terhek egy részét a vállalatok az árakon keresztül hárították át a fogyasztókra, más részét viszont saját eredményük terhére nyelték el, így a folyamat egyszerre érintette a kereskedők jövedelmezőségét és a vásárlók kiadásait.
A piaci erőviszonyok is változhattak: a nagyobb hatékonyságú szereplők könnyebben viselték el a megemelkedett terheket, így miközben a kisebb üzletek közül sok bezárt, a legnagyobb diszkontláncok erősíteni tudták piaci pozíciójukat.
A tartós veszteség hosszú távon nem fenntartható: a vállalatoknak vagy javítaniuk kell a hatékonyságukat, vagy szükségük van a terhek mérséklésére. Az ágazat szempontjából ezért fontos lehet a kereskedelmet terhelő intézkedések fokozatos kivezetése, mivel a veszteséges működés a versenyt is korlátozza, hiszen a vállalatoknak kevesebb lehetőségük marad arra, hogy saját profitjuk terhére akciókkal és alacsonyabb árakkal versenyezzenek egymással.
