Élelmiszerárak Emelkedése és Gazdasági Következményeik
A Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatos aggodalmak elsősorban az olaj- és gázellátás kockázataira irányultak, azonban az élelmiszerárak emelkedése nem kevésbé aggasztó jelenség a globális gazdaság számára. Ez a jelenség ráadásul a jegybankok számára is komoly kihívásokat jelent, hiszen ezt sokkal nehezebb kezelni, mint a hagyományos inflációs tényezőket.
Kistermelők és Fiatal Gazdák Figyelmébe
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján kistermelők és fiatal gazdák kedvezményesen vehetnek részt. A május 19-i AgroFood konferencia fókuszában az élelmiszeripar aktuális helyzete és jövőbeli kihívásai állnak, míg a május 20-i AgroFuture konferencia a fenntartható mezőgazdasági megoldásokat tárgyalja. A részvételi díj kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa.
A Műtrágya Piac Szerepe
Az Öböl-térség országai a világ karbamid exportjának harmadát adják. Ez a vegyület elengedhetetlen a műtrágyák előállításához. A műtrágya árának emelkedése szoros kapcsolatban áll az energiaköltségekkel, mivel a szállítási költségek a végső élelmiszerárak 20-40%-át képesek képviselni. E mellett, a földgáz is alapvető eleme a műtrágyagyártásnak.
A Globális Élelmiszerellátás Hatásai
A rizs, gyapot, pálmaolaj és cukor ára már emelkedésnek indult – figyelmeztetett a Reuters. Az energia- és az agrárpiaci árak között szétválás figyelhető meg, hiszen míg az S&P GSCI energiaindex az elmúlt évben 40%-kal emelkedett, a mezőgazdasági index csökkent. Ez arra utal, hogy a piac rövid távú konfliktusra számít, bár az orosz-ukrán háború máris komoly kieséseket okozott a globális élelmiszer-kereskedelemben.
A Mezőgazdasági Árak Hatása
A történelmi adatok azt mutatják, hogy az olaj- és gázár-emelkedés önmagában 12%-kal is megemelheti a mezőgazdasági nyersanyagok árát. Ez kezdetben mérsékeltnek tűnhet, de kutatások azt mutatják, hogy a globális élelmiszer-alapanyagok drágulásának mindössze 10-20%-a gyűrűzik át a végső fogyasztói árakba. Így például egy 12%-os mezőgazdasági nyersanyagár-emelkedés körülbelül 1,8%-os kiskereskedelmi áremelkedést jelentene.
Inflációs Hatások és Gazdasági Stabilitás
A jegybankok szempontjából a maginflációra gyakorolt hatások jelentőséggel bírnak. A Breakingviews elemzése szerint, ha az élelmiszerárak az energiaárakkal párhuzamosan emelkednének, az tízszer nagyobb hatást gyakorolna a maginflációra. Az élelmiszerárak emelkedése ráadásul egy évvel később is kiterjedtebb hatással lehet, akár 50 bázisponttal is megemelve az inflációt, hosszabb ideig tartó kihatásokkal.
Az EKB Megfigyelései
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a múlt héten frankfurti beszédében hangsúlyozta a másodkörös hatások figyelemmel kísérésének fontosságát. Emellett megjegyezte, hogy bizonyos hatások nem lineárisak, vagyis a magas inflációs környezetben fokozódhatnak. Az élelmiszer kiemelt szerepet játszik mindkét aspektus szempontjából, mivel a háztartások számára elengedhetetlen költséget képvisel, így az inflációs várakozásokban is jelentős hatással bír.
A Világpiac Kihívásai
A feltörekvő országokban a helyzet még súlyosabb, mivel az élelmiszer költsége a fogyasztói kosár 20-60%-át is kiteszi. Az ottani kiskereskedelmi árak szorosabban követik a nemzetközi nyersanyagpiaci mozgásokat. A Breakingviews becslése szerint ezekben a gazdaságokban a maginfláció csúcsai akár 120 bázisponttal is meghaladhatják a jelenlegi szintet.
Összegzés
Amennyiben az iráni konfliktus és a magas energiaárak időtartama tartósan elhúzódik, a világ egy újabb súlyos élelmiszer-inflációs ciklus elé néz. A gazdasági modell átalakulása és a nyersanyagárak kezelése kulcsfontosságú lesz a következő időszakban, különösen a kistermelők és a fiatal gazdák számára.
