Fokozódó veszély: A szőlő aranyszínű sárgaságának terjedése Magyarországon
Az idei évben közel 4000 mintát vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) sárgaság betegség felderítése érdekében. A laboratóriumi kapacitások megsokszorozódásával és a vizsgálatok bővítésével reagáltak a 2025-ös esetszám emelkedésére. A Nébih hangsúlyozza a védekezés folyamatos jellegét, és felkéri a termelőket, hogy tartsák be a növényvédelmi előírásokat, továbbá hogy a betegség gyanúját haladéktalanul jelenteniük kell a hatóságoknak.
Történelmi háttér és terjedés
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség tüneteinek megfigyelése már az 1970-es években elkezdődött Magyarországon, ám az országos felderítés 1997-ben indult el 12 megye 40 településén, 31 különböző fajtával. Az első pozitív mintát a hatóság 2013-ban Zala megyében azonosította. Azóta a betegség hatékonyan terjedt, nyugati és keleti irányban egyaránt, és a Nébih közleményei szerint az FD az idei évben jelentős mértékben fokozódott, hat új vármegyében is megjelent a kórokozó.
Folyamatos védekezés és az új technológiák szerepe
Az idei laboratóriumi vizsgálatok során 726 minta bizonyult pozitívnak, a legnagyobb arányok Zala, Veszprém, Vas és Somogy vármegyékben figyelhetők meg. A Nébih a laboratóriumi kapacitását és a vizsgálati időt is növelte, például egy LAMP készülék beszerzésével, amely lehetővé teszi a tünetes minták helyszíni előszűrését. Ez a gyors, akár két órás szűrőmódszer drámai növekedést biztosít a vizsgálati kapacitásban.
A jövőbeli intézkedések és hatósági reakciók
A laboratóriumi vizsgálatok három helyszínen zajlottak, a minták közel 80%-át a Nébih budapesti laborjában vizsgálták, míg a többi rész Velencén és a Nébih mobil laborautójában. Az októberi felderítés során 294 mintából 29 bizonyult pozitívnak, így azonnali hatósági intézkedések indultak Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben. Az intézkedések célja a betegség terjedésének megállítása és a szőlőtermelők védelme.
Összegzés: Sürgető intézkedések szükségesek
A Nébih hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet kezeléséhez elengedhetetlen a termelők proaktív együttműködése és a hatóságokkal való folyamatos kapcsolattartás. A betegség terjedése már most komoly fenyegetést jelent a hazai szőlőágazatra, így a tennivalók sürgősek és folyamatosak kell legyenek a védekezés érdekében.
