Katonai csapás lehetősége Irán ellen az amerikai választások után
Az amerikai félidős választások után újraindulhatnak az amerikai légicsapások Irán ellen – értesült az Axios. Donald Trump állítólag akkor lehet különösen hajlamos egy nagyszabású katonai művelet elrendelésére, ha a republikánusok súlyos vereséget szenvednek a november 3-i választásokon.
Egy amerikai kormányzati tisztviselő szerint az elnök egy súlyos választási kudarc után olyan helyzetbe kerülhet, amelyben egy látványos katonai lépéssel próbálja visszaszerezni a kezdeményezést. „Ha úgy érzi, hogy zavarba hozták vagy megfosztották a hatalmától, valami merészet fog tenni” – fogalmazott a tisztviselő, hozzátéve, hogy ezt az üzenetet az iráni vezetés felé is közvetítették. A Fehér Ház vitatta ezt az értelmezést, egy másik tisztviselő szerint a választási eredmények nem befolyásolják Trump döntéseit.
Nézetkülönbségek az amerikai vezetésen belül
A kormányzaton belül nincs egyetértés a háború folytatásáról. Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter szerint az Egyesült Államoknak további katonai nyomást kellene gyakorolnia Teheránra, mivel kételkednek abban, hogy a jelenlegi iráni vezetéssel érdemi nukleáris megállapodás köthető. Egy nagyszabású támadás az ország katonai képességei mellett az energetikai és nukleáris infrastruktúrát is célba vehetné.
J.D. Vance alelnök, valamint Steve Witkoff és Jared Kushner megbízottak ezzel szemben a közvetlen tárgyalások újraindítását szorgalmazzák. Scott Bessent pénzügyminiszter a gazdasági nyomásgyakorlás folytatását tartaná célravezetőnek, a szankciók és az iráni olajexport korlátozása révén.
November 4-én már indulhatnak a légicsapások
Az MS NOW amerikai hírtelevízió három, az Öböl menti országokból származó magas rangú tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Washington már tájékoztatta regionális partnereit egy lehetséges újabb katonai műveletről, amely akár november 4-én, a választásokat követő napon megkezdődhet. A hadművelet rövid, de intenzív lehet, és az Egyesült Államok arra kérte közel-keleti partnereit, hogy készüljenek fel az iráni válaszcsapásokra is. A Reuters és az AP korábban szintén arról írt, hogy Washington figyelmeztette a térség országait egy választások utáni eszkaláció lehetőségére. A New York Times szerint az amerikai és az izraeli hadsereg már konkrét terveket dolgozott ki az iráni célpontok elleni újabb műveletekre; a lehetséges célpontok között az energetikai infrastruktúra, a nukleáris létesítmények, valamint az iráni rakéta- és drónarzenál szerepelhet.
Katar közvetítésével folytatódtak a tárgyalások
A diplomáciai csatornák sem zárultak be: Katar közvetítésével pénteken több mint 12 órán keresztül tárgyaltak iráni tisztviselők Teheránban a közvetlen amerikai–iráni tárgyalások újraindítása érdekében. A katari közvetítők a megbeszélések alatt folyamatos kapcsolatban álltak a Fehér Házzal, a tárgyalásokon előrelépés történt, a kapcsolatfelvétel szombaton Dohában folytatódik.
A legfőbb akadály továbbra is az, hogy a felek mást várnak a másiktól: Washington azt követeli, hogy Irán már a tárgyalások újrakezdése előtt tegyen engedményeket nukleáris programjával kapcsolatban, Teherán pedig azt szeretné, hogy az Egyesült Államok előbb oldja fel a tengeri blokádot, tegye hozzáférhetővé a befagyasztott iráni pénzügyi eszközöket, és engedélyezze az iráni olaj értékesítését. A közvetítők egy bizalomépítő lépést is javasolnak: Irán engedélyezze az ENSZ ellenőreinek belépését a korábban lebombázott nukleáris létesítményekbe, cserébe az Egyesült Államok korlátozott szankciókönnyítést biztosítana.
Az egész Öböl térsége megérezheti az eszkalációt
Egy nagyszabású amerikai támadásra Teherán korábban azzal fenyegetőzött, hogy a térség más országainak energetikai létesítményeit is célba veszi. Az iráni fenyegetések különösen Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint érintik. Egy újabb háborús hullám a Perzsa-öböl térségében az olaj- és gázszállításokat, valamint a globális energiapiacot is súlyosan érintheti, a Hormuzi-szoros helyzete pedig különösen érzékeny, hiszen a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonaláról van szó. A következő napokban ezért egyszerre érdemes figyelni az amerikai belpolitikai fejleményeket és a katari közvetítéssel zajló tárgyalásokat: november 3. után kiderülhet, hogy Washington a katonai nyomás fokozása vagy a diplomáciai megállapodás felé mozdul-e el. Egyelőre egyik forgatókönyv sem tekinthető eldöntöttnek.
