Mennyi örök vegyi anyag van a budapesti csapvízben?
A PFAS, azaz a per- és polifluorozott alkilvegyületek több ezer mesterséges vegyületből álló csoportja az 1950-es évek óta van jelen a tapadásmentes edényekben, a vízlepergető ruhákban, az élelmiszer-csomagolásban, a kozmetikumokban és a tűzoltóhabokban. Ezeket az anyagokat azért nevezik örök vegyi anyagoknak, mert a természetben alig bomlanak le, és a talajból, a folyókból akár az ivóvízbe is bekerülhetnek. Egyes PFAS-vegyületeket a kutatások a vesedaganat és a heredaganat nagyobb kockázatával, pajzsmirigy-betegségekkel, valamint szaporodási és fejlődési zavarokkal hozzák összefüggésbe.
A mérési határ alatti érték nem jelent nullát
A Cell Reports Sustainability című folyóiratban megjelent tanulmány az EPA UCMR 5 adatbázisát elemezte újra, amely 25 PFAS-vegyületre vonatkozó, mintegy 1,86 millió vizsgálati eredményt tartalmaz csaknem tízezer közüzemi vízrendszerből. Az eredmények nagyjából 98 százaléka a laboratóriumi jelentési határ alatt maradt, a hivatalos összesítések ezeket nullának veszik. A kutatók becslése szerint a nulla módszer a valós átlagos PFAS-koncentrációnak csak mintegy 44 százalékát fogja meg, a lakosságszámmal súlyozott átlag így literenként 6,63 nanogramm helyett 15,04 nanogramm lehet. A kutatók azt is jelzik, hogy a vízművekbe belépő vizet vizsgálták, nem azt, amit az emberek ténylegesen megisznak.
Magyarországon januártól kötelező a határérték
Itthon a 2023 januárjában hatályba lépett kormányrendelet szabályozza a kérdést. Eszerint 2026. január 12. óta kötelező megfelelni a PFAS-határértéknek: az uniós listán szereplő 20 kiemelt PFAS-vegyület összege nem haladhatja meg a literenkénti 0,10 mikrogrammot, vagyis 100 nanogrammot. A magyar rendelet a szigorúbb, 20 vegyületre vonatkozó összeghatárt írja elő, az amerikai szabály viszont a PFOA-ra és a PFOS-ra külön-külön literenként 4 nanogrammos plafont szab, így a két rendszer közvetlenül nem hasonlítható össze.
Budapesten megnyugtatóak az eredmények
A Fővárosi Vízművek 2026 februárjában azt közölte, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetével közösen több víznyerő területen és fogyasztási ponton vizsgálta a vegyületeket. Az eredmények jóval az egészségügyi határérték alatt maradtak, több esetben a kimutatási határ közelében. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ országos ellenőrzési programja szerint Budapesten a vegyületek koncentrációja az egészségügyi határérték 30 százaléka alatt van. A MATE kutatói kimutattak ugyan PFOA-t és PFOS-t a hálózatban, de az összesített koncentráció minden esetben a határérték alatt maradt. Az országos PFAS-program településszintű eredményei egyelőre nem nyilvánosak.
A Duna a gyengébb pont
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói 2024 júliusa és 2025 januárja között nyolc hazai helyszínen 96 mintát vettek a Duna vizéből és üledékéből, a gödi és a komáromi akkumulátorgyár, a dunaföldvári papírgyár és a százhalombattai finomító környékén. A koncentráció a kibocsátási pontoktól távolodva 30–40 százalékkal csökkent, ami ipari forrásra utal, az üledékben a legmagasabb értéket Komáromnál mérték. Az akkumulátorgyárak környékén főként rövid szénláncú PFAS-vegyületek jelentek meg, amelyek nagyobb eséllyel juthatnak át a parti szűrésű kutak szűrőrétegén. A tanulmány közvetlenül nem bizonyította, hogy a szennyezés egy-egy konkrét gyártól származik. Ez azért fontos, mert Budapest és számos Duna menti település ivóvize nagyrészt parti szűrésű kutakból érkezik. A kutatók szerint egyes vegyületek, például a GenX vagy az ADONA átjuthatnak a szűrőrétegen, ezért gyors beavatkozásra van szükség.
A TFA-ra nincs határérték
A TFA, a trifluorecetsav a legkisebb PFAS-vegyületek egyike, többek között egyes növényvédő szerek bomlásterméke. A PAN Europe európai hálózat a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen 2024-ben 11 uniós ország 55 vízmintáját vizsgálta: a csapvizek 36 mintájából 34-ben kimutatták a TFA-t, a budapesti mintában literenként 1000 nanogrammot. A TFA nem szerepel a magyar rendeletben listázott 20 vegyület között, így hatósági határérték nem vonatkozik rá, uniós jogi határérték sincs.
Mit jelent ez a magyar háztartásoknak?
A rendelkezésre álló hatósági és egyetemi mérések szerint a budapesti csapvíz PFAS-tartalma a határérték alatt van, és 2026 januárja óta az ország minden vízszolgáltatójának mérnie kell ezeket a vegyületeket. Az, hogy egy mérés nem mutat ki valamit, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az anyag nincs ott, csak azt, hogy a mérési határ alatt van. Az ivóvíz csak egy forrása a PFAS-terhelésnek: jelentős része élelmiszerből, csomagolásból és háztartási termékekből érkezik. Aki saját településének ivóvízminőségére kíváncsi, a helyi vízszolgáltató honlapján, illetve az illetékes kormányhivatal népegészségügyi osztályánál tájékozódhat.
