Figyelmeztetnek a szakértők: komoly gondot okozhat a Wekerle Plusz egyik szigorú szabálya
A Tisza-kormány útjára indította az első otthonukat megszerző fiatalokat célzó Wekerle Plusz programot. A hazai ingatlanfejlesztők és az építőipari szereplők üdvözlik a kedvezőbb hiteleket, valamint az 5 százalékos újlakás-áfa véglegesítését, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a budapesti viszonylatban alacsonynak számító ársapkák és a kínálati oldalt ösztönző lépések hiánya drasztikusan szűkítheti a megvásárolható lakások körét, ami végső soron visszafoghatja a piac fellendülését.
A Wekerle Plusz program keretében a fiatalok új építésű ingatlanokra 3, használtakra pedig 5 százalékos kamatozású, legfeljebb 50 millió forintos hitelt vehetnek fel. A felújítókat akár 7,5 millió forintos, vissza nem térítendő energetikai támogatás is segítheti, emellett visszatér a lakástakarék-pénztárak állami támogatása is.
A szabályozás határozatlan időre rögzíti az 5 százalékos újlakás-áfát, ugyanakkor a lakások esetében 100 millió forintos értékhatárt és 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafont határoz meg, amelyet két év múlva, 2028-tól kezdenek el indexálni. A szakma külön pozitívumként értékelte, hogy a döntéshozók meghallgatták a visszajelzéseket, és a felső korhatárt 45 évnél húzták meg.
A piaci szereplők egyöntetűen üdvözölték a kedvezményes áfakulcs fenntartását, amely nélkül jövőre sok tervezett beruházás nem indulhatott volna el. Az építőipar szakmai képviseletei szerint az ágazat rendelkezik a program kiszolgálásához szükséges kapacitásokkal. Számításaik alapján a bejelentett otthonteremtési és felújítási konstrukciók a következő négy évben mintegy 1200 milliárd forintos többletmegrendelést hozhatnak, amivel a szektor már 2028-ra stabil növekedési pályára állhat. Fontos előrelépés az is, hogy a módosítások végre az új lakások építése felé terelhetik a keresletet, ellentétben a korábbi programokkal, amelyeket nagyrészt használt ingatlanok vásárlására fordítottak.
A fejlesztők legfőbb kritikája az országosan egységes értékhatárokat érte. Egy jó minőségű budapesti, új építésű társasház esetében az 1,5 millió forintos négyzetméterár és a 100 milliós felső plafon már most is rendkívül szűk keretet jelent. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy egy 67 négyzetméternél nagyobb lakás szinte automatikusan kiesik a támogatott körből, így éppen a gyermekes családok által keresett, tágasabb ingatlanok válnak elérhetetlenné.
Bár a limitek indexálása 2028-ban elindul, az építési és finanszírozási költségek már jövőre, 2027-ben is tovább emelkednek. Emiatt a szakértők az értékhatárok területi alapú differenciálását – a főváros és a vidék külön kezelését –, valamint az indexálás mielőbbi megkezdését szorgalmazzák. Kiegészítő hiteltermékek vagy az ársapkák lazítása nélkül a beruházók kénytelenek lesznek a kínálat szűkítésével reagálni.
Az ingatlanpiaci szereplők arra is rávilágítottak, hogy a kereslet élénkítése mellett elengedhetetlen a kínálati oldal erőteljesebb támogatása, hiszen a lakásárakat hosszú távon csak az építési volumen növekedése tudja mérsékelni. Ennek érdekében kiszámíthatóbb és gyorsabb hatósági ügyintézésre van szükség, elkerülve a menet közbeni szabálymódosításokat, hogy a beruházók stabil feltételekkel tervezhessenek egy-egy 3-4 éves fejlesztési ciklus során.
Végül hiányosságként merült fel, hogy a jelenlegi csomag nem kínál megoldást a mélyszegénységben élő, hitelképtelen rétegek számára. Nekik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren (EKR) keresztül biztosított, ingyenes épületszigetelési programok folytatása jelenthetne valódi segítséget, amellyel évente akár több tízezer rászoruló család otthona újulhatna meg.
