Rejtélyes tüdőgyulladásos haláleset Szibériában: tagadja a pestist az orosz hatóság
Életét vesztette egy szibériai pestiskutató intézet munkatársa, akinél súlyos tüdőgyulladás alakult ki. Egyes sajtóbeszámolók szerint tüdőpestist kaphatott el, miután a laboratóriumban eltört egy kémcső, az orosz hatóságok azonban tagadják a pestisfertőzést, és egyelőre ismeretlen eredetű tüdőgyulladásról beszélnek.
Adam Kucharski epidemiológus arra figyelmeztetett: a pestisnél is aggasztóbb lenne, ha egy eddig ismeretlen, tüdőgyulladást okozó fertőzés terjedne az emberek között. Bár erre jelenleg nincs bizonyíték, a bizonytalan helyzet felidézheti a koronavírus-járvány kezdetét, amikor még alig lehetett tudni, milyen kórokozó áll a szokatlan tüdőgyulladásos esetek mögött.
Ellentmondásos hírek a szibériai laboratóriumi esetről
Kucharski és munkatársai az elmúlt napokban az esetről megjelent információkat és állításokat vizsgálták. Elemzésük szerint az orosz sajtó a nemzetközi médiához képest feleakkora arányban említette a laboratóriumi eredet lehetőségét, a terepmunka során szerzett fertőzés feltételezésével viszont hasonló arányban foglalkozott. Olyan értesülések is megjelentek, amelyek szerint a betegséget kezdetben Covid–19-nek vélhették.
Az orosz egészségügyi hatóság hétfőn közölte, hogy nem pestisről van szó, és tagadta, hogy a kutatóintézetben veszélyes mikroorganizmusokkal kapcsolatos baleset történt volna. A Reuters keddi beszámolója szerint a hatóság azt is állítja, hogy sem az elhunytnál, sem a vele kapcsolatba került embereknél nem mutatták ki a pestis kórokozóját. A hivatalos magyarázatok ugyanakkor nem oszlatták el a kételyeket: eltussolásról szóló vádak is felmerültek, a maszkviselési előírásokról, az antibiotikumhiányról és az utazási korlátozásokról pedig eltérő hírek keringenek.
Mennyire veszélyes ma a pestis?
A betegséget a Yersinia pestis nevű baktérium okozza; tüdőpestisről akkor beszélünk, amikor a fertőzés a tüdőt érinti. Ez különösen súlyos állapot lehet, amely kezelés nélkül gyorsan halálhoz vezethet, időben megkezdett antibiotikumos terápiával viszont gyógyítható – derül ki a WHO tájékoztatójából. Kucharski szerint fontos különbség a Covid–19-hez képest, hogy a tüdőpestis jellemzően akkor terjed tovább, amikor a betegnek már egyértelmű tünetei vannak, így a fertőzöttek elkülönítésével és a kapcsolatok felkutatásával a terjedés megfékezhető.
A WHO szeptemberben közzétett jelentése szerint 2019 és 2025 között tíz országból összesen 3860 gyanús emberi pestisesetet jelentettek. Közülük hat ország számolt be igazolt fertőzésekről is; ezekből az országokból 423 halálesetet jelentettek. Az igazolt esetek túlnyomó többségét a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Madagaszkáron regisztrálták.
Korábbi laborfertőzések és a késői felismerés veszélye
A szibériai eset kimenetelétől függetlenül a laboratóriumi balesetek kockázata valós. Kucharski két korábbi példát is felidézett: 2009-ben Chicagóban egy kutató laboratóriumban szerzett pestisfertőzés következtében halt meg, 2004-ben pedig Kínában kapcsolódott SARS-megbetegedéssorozat laboratóriumi fertőzésekhez.
A szakértő egy, a Nature folyóiratban megjelent kutatásban is részt vett, amely 32 fertőző betegség több mint 58 ezer előfordulási, illetve járványkitörési eseményének adatait elemezte. Az eredmények szerint az egészségügyi intézményektől való távolság jelentősen befolyásolja, hogy egy kitörés bekerül-e a jelentésekbe: minden további órányi utazási idővel nagyjából harmadával csökkent a jelentés esélye. A késői felismerés pedig időt adhat a kórokozóknak a továbbterjedésre.
