Visszaszorult a hálapénz, de a kapcsolatok továbbra is meghatározóak
Öt éve lépett életbe az a szabályozás, amely büntethetővé tette a hálapénz adását és elfogadását Magyarországon. A szigorítás látványos eredményt hozott: egy friss, közel kétezer orvos részvételével készült kutatás szerint a korábban szinte általánosnak számító borítékos rendszer mára a töredékére szorult vissza.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat adatai szerint 2021 eleje és 2026 augusztusa között összesen 557 egészségügyi dolgozót érintettek vesztegetés miatt indított eljárásokban. A rendőrségi statisztikában ugyanebben az időszakban 1925 regisztrált vesztegetési elkövetés szerepel, amelyek döntő többsége vádemelésig jutott.
Drasztikusan visszaesett a hálapénz a legérintettebb szakterületeken
A 2026 februárja és májusa között végzett online felmérést 1971 orvos töltötte ki. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a megkérdezett orvosok 31 százaléka szerint a hálapénz mára gyakorlatilag megszűnt, további 61 százalék szerint pedig még létezik ugyan, de ritkán fordul elő. Mindössze 8 százalék tartotta rendszeres jelenségnek.
A szülészet-nőgyógyászatról a válaszadók 94 százaléka mondta azt, hogy a 2021-es szigorítás előtt jellemző vagy nagyon jellemző volt a hálapénz, 2026-ban azonban már csak 29 százalék gondolta ugyanezt. A sebészet esetében 91-ről 23 százalékra, a fekvőbeteg-ellátásban 82-ről 11 százalékra esett vissza az arány.
A boríték helyett a kapcsolatok maradtak
Az orvosok mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy ma kizárólag a formális szabályokat követve lehet jó ellátáshoz jutni. 65 százalék szerint a rendszer alapvetően a szabályok szerint működik, de a kapcsolatok számítanak, 31 százalék pedig úgy látja, bizonyos helyzetekben csak kapcsolatok segítségével lehet boldogulni.
A megkérdezettek 75 százaléka gyakori vagy nagyon gyakori jelenségnek tartotta a celebritások és közszereplők VIP-ellátását, 73 százalék az ismerősök és rokonok soron kívüli ellátását, 70 százalék pedig a kapcsolati előnyt az orvosválasztásban.
A kutatás egyik legerősebb eredménye, hogy az orvosok 66 százalékát az előző egy évben legalább egyszer megpróbálták ismeretségi alapon befolyásolni valamilyen ellátási döntésben. 12 százalék rendszeresen találkozott ilyen kérésekkel.
Az állami és a magánellátás határa sem mindig egyértelmű
A kutatásban részt vevő orvosok 68 százaléka találkozott már olyan helyzettel, amikor egy kórházi osztályon párhuzamosan folyt köz- és magánellátás anélkül, hogy a kettőt világosan elválasztották volna. 22 százalék rendszeresnek lát ilyen eseteket. 39 százalék pedig úgy gondolja, hogy egyes szereplők állami erőforrásokat használnak fel magánpraxisukhoz.
A megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy ha egy magánellátás során komplikáció lép fel, a beteg végül visszakerül az állami rendszerbe. 79 százalék szerint a magánmunka szociálisan kevésbé megterhelő, 74 százalék pedig úgy látja, hogy a magánellátás nem vállalja a komplikáltabb eseteket.
Sok orvos lát visszaélést, mégis kevesen jelentenék
Az orvosok kevesebb mint fele, 45 százaléka mondta azt, hogy inkább vagy biztosan bejelentene egy általa észlelt visszaélést. Mindössze 12 százalék volt biztos abban, hogy megtenné. A válaszadók 39 százaléka szerint nincs biztonságos csatorna a bejelentésre, 36 százalék szerint az egyéni lépéseknek nincs értelmük, 33 százalék pedig nem hiszi, hogy a bejelentés után történne bármi.
Mindössze 12 százalék gondolja úgy, hogy saját intézményében hatékony visszaélés-bejelentési mechanizmus működik, és csupán 17 százalék szerint biztosított megfelelően a szakmai működés és a gazdálkodás átláthatósága.
