Elképesztő fordulat a tőzsdéken: egy magyar részvény lőtt ki
Emelkedéssel indult a pénteki kereskedés az amerikai tőzsdéken, miután a vártnál gyengébb munkaerőpiaci adatok mérsékelték az újabb Fed-kamatemelés esélyét. A Nasdaq vezette az erősödést, a Tesla pedig a várakozásokat meghaladó kiszállítási számokkal került reflektorfénybe.
Az amerikai nyitást követő percekben a Dow Jones 0,54 százalékos, az S&P 500 0,79 százalékos, a Nasdaq pedig 1,24 százalékos pluszban járt. A részvénypiacot a kamatemelési várakozások enyhülése és az amerikai állampapírhozamok csökkenése támogatta.
A Tesla árfolyama a vártnál jobb harmadik negyedéves kiszállítási adatok bejelentését követően 2,7 százalékkal emelkedett. A vállalat a negyedévben 486 532 járművet adott át vásárlóinak, jóval többet az elemzők által várt mintegy 461 100 darabnál. A kiszállítások száma ugyanakkor körülbelül 2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, rekordot jelentő 497 099 darabtól, a második negyedévi 480 126 autóhoz képest viszont növekedést ért el. A gyártás éves összevetésben 3,8 százalékkal, 464 391 járműre emelkedett, a kiszállítások 98 százalékát a Model 3 és a Model Y adta. Az energiatárolási üzletágban is bővülés látszik: a vállalat 13,7 gigawattóra kapacitású akkumulátoros rendszert telepített, szemben az egy évvel korábbi 12,5 gigawattórával.
Európában már az amerikai adatközlés előtt is többnyire emelkedtek a tőzsdék. Kora délután a német DAX 0,98 százalékkal, a francia CAC 40 0,47 százalékkal, a brit FTSE 100 pedig 0,22 százalékkal került feljebb. Az átfogó Stoxx 600 index 0,59 százalékot erősödött, az olasz FTSE MIB ugyanakkor 0,16 százalékos, a spanyol IBEX 35 pedig 0,05 százalékos mínuszban állt. Az amerikai munkaerőpiaci számok megjelenése újabb lendületet adott a DAX-nak.
A magyar piacon délelőtt fordulat következett a kezdeti esés után, a BUX enyhe pluszba került. Az OTP 2 százalékkal kapcsolódott feljebb, ezzel korrigálva az előző hetek jelentős veszteségét. A bankpapír szeptember közepe óta közel 18 százalékot esett, amiben az oroszországi működéssel kapcsolatos bejelentés is szerepet játszott. A délelőtt egyik kiemelkedő nyertese a Rába volt, amelynek árfolyama átlagos forgalom mellett 10 százalékkal ugrott meg.
Az olajpiacon eközben jelentős áresés bontakozott ki. A Brent délelőtt 2,6 százalékos mínuszban, ismét hordónként 100 dollár alatt járt, míg a WTI 3,5 százalékot veszített értékéből. A csökkenést azok a hírek váltották ki, amelyek szerint stratégiai dízel- és nyersolajtartalékok felszabadításával enyhítenék a globális hiányt. A francia javaslat alapján az uniós országok dízelkészleteket, a Nemzetközi Energiaügynökség tagállamai pedig 50 millió hordó nyersolajat bocsáthatnának a piacra.
Gyenge amerikai munkaerőpiaci adat segítette a tőzsdéket
Szeptemberben mindössze 29 ezer fővel nőtt az amerikai mezőgazdaságon kívüli foglalkoztatottak száma, szemben a várt 90 ezres bővüléssel. A munkanélküliségi ráta 4,1-ről 4,2 százalékra emelkedett, az előző két hónap foglalkoztatási adatait pedig összesen 60 ezer fővel lefelé módosították. A nominális bérek növekedési üteme szintén lassult, 3,1-ről 3 százalékra.
A befektetők azért fogadták kedvezően a gyenge számokat, mert a munkaerőpiac lassulása enyhítheti az inflációs nyomást, és csökkentheti a további monetáris szigorítás szükségességét. A Fed októberi kamatemelésének piaci valószínűsége az adatközlés előtti 26 százalékról 16 százalékra mérséklődött.
Európában az infláció nehezíti a jegybank dolgát
Az euróövezetben az amerikai munkaerőpiaci fejleményekkel ellentétes irányú jelzés érkezett. A szeptemberi éves infláció az augusztusi 3,2 százalékról 3,8 százalékra gyorsult, meghaladva a 3,7 százalékos elemzői várakozást. Ez hároméves csúcsot jelentett. A maginfláció 2,5 százalékra, a szolgáltatások drágulási üteme pedig 3,2 százalékra nőtt.
Az áremelkedést az elhúzódó iráni háború miatt magas energiaárak is táplálják. Az euróövezet mind a négy legnagyobb gazdaságában a vártnál gyorsabban nőttek az árak, Spanyolországban pedig az infláció elérte az 5 százalékot. A piac legalább két további EKB-kamatemeléssel számol, az októberi szigorítás esélye ugyanakkor csökkent. Christine Lagarde jegybankelnök szerint a magasabb kötvényhozamok önmagukban is fékezik a gazdaságot, ezért nincs szükség azonnali lépésre. Isabel Schnabel igazgatósági tag ugyancsak a kivárást támogatta, arra hivatkozva, hogy a következő hónapokban tisztábban látszanak majd az inflációs kilátások.
