Megerősítette Románia befektetési ajánlású besorolását az S&P, Magyarországot májusban értékelte ugyanígy
Változatlan negatív kilátással erősítette meg Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását az S&P Global Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelte: alapeseti várakozása szerint Romániában sikerül olyan kormányt alakítani, amely hiteles államháztartási keretrendszert állít össze a 2027-2028-as időszakra.
Az S&P hangsúlyozta: a május óta tartó belpolitikai patthelyzet ellenére az idén folytatódott a költségvetési konszolidáció és az EU-folyósítások lehívása. A „BBB mínusz” osztályzat a befektetésre ajánlott minősítési sáv alsó széle, vagyis ha az S&P erről a fokozatról leminősíti a hosszú távú román besorolást, Románia ennél a cégnél elveszítené befektetési ajánlású besorolását, és átkerülne a magas hozamú – spekulatív – kategóriába.
Magyarországon is maradt a BBB mínusz/A-3 besorolás
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő 2026 májusának végén megerősítette változatlan negatív kilátással Magyarország hosszú és rövid futamú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek befektetési ajánlású „BBB mínusz/A-3” besorolását, tehát ugyanaz az ítélet született, mint most Románia esetében.
A döntés indoklásában az S&P kiemelte: az új magyar kormány deklarált célja, hogy Magyarország 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez. A hitelminősítő szerint a kormánynak jelentős mozgástere van arra, hogy új törvényekkel szakpolitikai módosításokat hajtson végre a költségvetés, a beruházások, a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a közbeszerzések és a szociális szféra területén. Hozzátették, hogy a kormány jelentős előrelépést érhet el az uniós források területén is.
A pozitív tényezők ellenére azonban a költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is jelentős, akár a GDP 6,5%-át is meghaladhatja a 2026-os hiány. A szuverén besorolás negatív kilátása ugyanakkor a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitását terhelő kockázatokat tükrözi – fogalmaz a hitelminősítő elemzése. A magas deficit és államadósság, illetve a jelentős kamatkiadások továbbra is csökkentik a magyar kormány mozgásterét, hogy rugalmasan reagáljon a külső vagy belső kihívásokra – emeli ki az S&P. A jelenlegi szintről negatív irányú leminősítéssel az ország már a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába kerülne.
Stagflációs veszélyt lát a régióban a hitelminősítő
Az S&P július végén is közzétett egy elemzést a régió gazdasága kapcsán. Akkor úgy látták, a régió gazdaságait stagflációs veszély fenyegeti az energiaárak megugrása miatt, így a lefelé mutató kockázatok továbbra is felülmúlják a kedvező forgatókönyveket. A hitelminősítő elemzői szerint a második félévben elsősorban a közel-keleti konfliktus alakulását és annak az energiaárakra gyakorolt hatását, valamint az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak felhasználását érdemes nyomon követni. Emellett szorosan figyelik a 2027-es költségvetési tervezést és az orosz-ukrán háború esetleges eszkalációját is.
Az év elejéhez képest az S&P 0,4 százalékponttal, 2 százalékra rontotta a régiós gazdaságok 2026-ra várható átlagos növekedési ütemét. Ezzel párhuzamosan 0,6 százalékponttal, 4,2 százalékra emelték az átlagos inflációs várakozásukat, ami alátámasztja a stagflációs kockázatok erősödését a régióban. Az elemzés szerint Magyarország esetében az S&P az elmúlt három év stagnálása után idén 1,6 százalékos GDP-bővülésre számít, amely 2027-re 2,3 százalékra gyorsulhat. Ezzel a teljesítménnyel idén csupán a román, a szlovák és a szlovén gazdaság növekedését sikerülne megelőzni, jövőre viszont a magyar bővülés már megközelítené a régiós átlagot.
A folyó fizetési mérleg egyenlege a hitelminősítő várakozásai szerint idén mérsékelt, a GDP 0,7 százalékára rúgó hiányt mutathat, 2027-ben azonban a külső finanszírozási pozíció ismét enyhe többletbe fordulhat. A legkockázatosabb területet a költségvetés állapota jelenti, hiszen a tavaszi kormányváltás után a kabinet hangsúlyozta, hogy érdemi beavatkozás nélkül a GDP 8 százaléka felett alakulna az idei hiány. Az új kormány nemrég részletesen ismertette a magyar államháztartás helyzetét, ám a tervezett kiigazítások pontos részletei még nem ismertek, mivel a büdzsé felülvizsgálatát nyár végére ígérték.
Az S&P előrejelzése szerint a deficitet végül 6,8 százalékra sikerülhet leszorítani, aminél a régióban csak a lengyel mutató lehet magasabb. A hitelminősítő 2027-re már határozottabb hiánycsökkentést valószínűsít, így akkorra 5,3 százalékos GDP-arányos deficitet vár. Magyarország számára azért is különösen fontos a Standard & Poor’s értékelése, mert a hazai adósbesorolás ennél a hitelminősítőnél a legalacsonyabb.
