Kiderült a lesújtó igazság a magyarok jövedelméről: csak ennyit érnek a hazai fizetések
Közel 20 százalékkal nőtt a magyar nettó átlagkereset két év alatt, a belőle megvásárolható Big Macek száma mégis csupán 2,5 százalékkal emelkedett. A hamburgerben mért bérek nemzetközi összehasonlításában az amerikaiak éves keresete áll az élen, egyetlen munkaóra vásárlóerejét nézve viszont Svájc vezet. A magyar átlag- és mediánkereset közötti különbség ebben az összevetésben havi 55 hamburger.
Big Mac-index: így mérik a bérek vásárlóerejét
Az 1986 óta készülő Big Mac-index eredetileg a devizák alul- vagy túlértékeltségének szemléltetésére szolgál. A hasonló összetételű, sok országban kapható hamburger arra is alkalmas, hogy megmutassa: ugyanabból a termékből mennyit engedhet meg magának egy dolgozó. A McWages nevű mutatóhoz az OECD átlagkereseti adataiból indulnak ki, majd az egyedülálló, gyermektelen munkavállalókra vonatkozó adókkal és járulékokkal számolják ki a nettó összeget, amelyet a Big Mac helyi árával osztanak el.
Svájcban nagyjából kilenc perc munka egy Big Mac ára
Éves kereset alapján az Egyesült Államok áll az első helyen: egy átlagbért kereső dolgozó adózás utáni fizetéséből 10 215 Big Macet lehetne megvásárolni. Svájc a második, Ausztrália a harmadik. Az amerikai dolgozók azonban átlagosan több órát dolgoznak egy évben, mint a svájciak. Ha azt nézzük, mennyi hamburgert ér egyetlen munkaóra, Svájc kerül az élre, az Egyesült Államok a második helyre csúszik. Svájcban egy munkaóra keresetéből körülbelül hét, az Egyesült Államokban hat, Ausztráliában pedig öt Big Macet lehetne vásárolni.
A magyar átlagbérből 319, a mediánból 264 hamburgerre futná
A 2026. júliusi adatfelvételben 1660 forintos magyar Big Mac-ár szerepel. A KSH júniusi kereseti adatai szerint a teljes munkaidős alkalmazottak nettó átlagkeresete 529 700, nettó mediánkeresete 438 000 forint volt. A két összeget a szendvics árával elosztva az átlagkeresetből körülbelül 319, a mediánkeresetből 264 Big Mac jönne ki egy hónapban. A két bérmutató között így havi mintegy 55 hamburger a különbség.
Közel húszszázalékos béremelkedésből nyolc pluszhamburger
A KSH 2024. júniusi közlésében 442 ezer forintos nettó átlagkereset és 359 200 forintos nettó medián szerepelt. Az Economist ugyanazon év júliusi adatfelvételében 1420 forintba került egy Big Mac Magyarországon. Az akkori átlagkeresetből így körülbelül 311, a mediánkeresetből 253 szendvicset lehetett volna megvásárolni. A mostani, 319-es és 264-es eredménnyel összevetve az átlagbér vásárlóereje havi nagyjából nyolc, a mediáné tizenegy hamburgerrel javult.
Az adózás is beleszól, mennyi marad a fizetésből
Az OECD 2026-os magyar országjelentése szerint 2025-ben az átlagbért kereső, egyedülálló, gyermektelen magyar munkavállaló bruttó keresetének 33,5 százalékát vitték el a munkavállalói adók és járulékok. Az OECD-átlag 25,1 százalék volt. A vizsgált magyar dolgozó száz egységnyi bruttó keresetéből 66,5 egységet tarthatott meg, míg az OECD átlaga 74,9 egység volt.
A teljes fogyasztásban Magyarország és Lettország a mezőny végén van
Az Eurostat júniusi becslése szerint 2025-ben az országok közötti árszintkülönbségekkel korrigált, egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás Magyarországon és Lettországban egyaránt az uniós átlag 73 százalékát érte el. Ez volt a legalacsonyabb érték a tagállamok között. Luxemburg 145, Németország 120, Hollandia 119 százalékon állt.
Lassuló inflációtól még nem lesz olcsóbb az ebéd
A 2021-es adatbázisban 908 forintos magyar Big Mac-ár szerepelt. Ehhez képest az 1660 forintos érték öt év alatt közel 83 százalékos emelkedést jelent. A két vizsgált nyári időpont között emelkedtek a bérek, és valamivel több szendvicsre is futotta belőlük, miközben a vásárló továbbra is egy sokkal magasabb árral találkozott, mint öt évvel korábban. A fizetés javuló vásárlóereje és a magas árak miatti elégedetlenség ezért egyszerre is jelen lehet.
