Három év után először csökkentek a lakásárak negyedéves alapon Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2026 második negyedévében 1,4 százalékkal mérséklődtek a hazai lakásárak az első negyedévhez képest. Ilyen árcsökkenésre legutóbb 2022 végén volt példa.
Az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva ugyan még 10,1 százalékos drágulás látható, ez azonban 2023 utolsó negyedéve óta a leglassabb növekedési ütemnek számít. A tiszta árváltozást figyelembe véve az új építésű ingatlanok is olcsóbbak lettek, amit nagy valószínűséggel az Otthon Start kedvezményes hitelhez kapcsolódó vételárplafon idézett elő.
Uniós összehasonlításban szinte egyedülálló a magyar árcsökkenés
Az Európai Unió tagállamait vizsgálva 2026 második negyedévében a legtöbb országban tovább drágultak az ingatlanok. Éves alapon huszonhárom tagállamban emelkedtek az árak – a legnagyobb mértékben Portugáliában, Bulgáriában és Litvániában –, míg visszaesést csak Finnországban, Luxemburgban és Franciaországban mértek.
Negyedéves alapon még általánosabb volt a drágulás: huszonnégy tagállamban mutattak ki növekedést, és mindössze Magyarországon, valamint Franciaországban csökkentek az árak. Ez azt jelzi, hogy miközben az uniós piac nagy része aktív maradt, a hazai piacon korrekció indult meg.
A régiós lendület töretlen, a magyar piac megtorpant
A közép-kelet-európai régiót vizsgálva 2024 eleje és 2026 közepe között mindenhol emelkedtek a lakásárak, a dinamika ugyanakkor eltérő volt. A 2025-ös árszintet bázisnak tekintve a magyar piac idén év elején érte el a csúcsát, majd a második negyedévben bekövetkezett a korrekció.
A környező országokban ezzel szemben töretlen maradt a lendület: a vizsgált időszak végére Szlovákiában és Romániában volt a legintenzívebb az áremelkedés a régióban, de Csehországban is fokozatos felzárkózás figyelhető meg. Bár a magyar lakásárak továbbra is jócskán meghaladják a 2025-ös bázisszintet, az árolló szétnyílása a hazai piacon egyelőre megállt.
