Elismerte a miniszterelnök: óriási a baj a gazdaságban a világ egyik legerősebb országában
Franciaország az euróövezet legmagasabb kötvényhozamaival és súlyosbodó költségvetési problémáival néz szembe, miközben az elnökválasztási kampány küszöbén a politikai elit képtelen hiteles választ adni az adósságválságra.
„A valóság utolér bennünket” – figyelmeztetett Sébastien Lecornu francia miniszterelnök a 2027-es költségvetés bemutatása előtt.
A 10 éves francia állampapírhozamok ezen a héten 4,9 százalék fölé emelkedtek – ami a legmagasabb érték az euróövezetben –, miközben júliusban még 3,6 százalékon álltak. A német államkötvényhez képest mért hozamfelár 125 bázispont fölé ugrott, amire a 2012-es euróövezeti válság tetőzése óta nem volt példa.
Franciaország GDP-arányos államadóssága 119 százalékon áll, az ország ráadásul 1974 óta nem tudott költségvetési többletet felmutatni.
A költségvetési tervezet jövőre összesen 54 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő adóemelések és kiadáscsökkentések kombinációjával. Ez a lépés arra lenne elegendő, hogy a büdzsé hiányát 5,4 százalékról 5 százalékra mérsékelje – ezt a célértéket Franciaországnak már 2026-ban el kellett volna érnie.
Lecornu kisebbségi kormánya akár rendeleti úton is elfogadtathatná a költségvetést, ez azonban bizalmatlansági indítványt vonhat maga után, a tervet ráadásul a tavaszi elnökválasztás hamarosan amúgy is felülírja. A befektetők ezért nem az Emmanuel Macron elnökségének végnapjaiban születő ideiglenes megoldásokra, hanem az azt követő politikai és fiskális fejleményekre összpontosítanak.
Az egyes országok kilátásaira kitérve röviden a Fitch Ratings az amerikai adósságpályát tartja a legkockázatosabbnak. A strukturális kilátások kifejezetten aggasztóak. Egy kormányzati szakértői bizottság számításai szerint a jelenlegi gazdaságpolitika mellett a költségvetési hiány 2030-ra 6,8 százalékra duzzadna a társadalom elöregedése és a növekvő kamatterhek miatt. Az adósságszolgálat 2030-ban már 124 milliárd eurót emésztene fel, ami 60 százalékkal haladja meg Franciaország jelenlegi védelmi kiadásait.
A piacok számára a legrosszabb forgatókönyvet a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon és a szélsőjobboldali Marine Le Pen párharca jelentené a második fordulóban. Mélenchon a jegybanki kézben lévő államadósság elengedését javasolta, ami súlyos pánikot váltana ki a kötvénypiacokon. Le Pen ugyan 3 százalékos hiánycélt ígér, ám a 2032-ig szükséges, évente mintegy 140 milliárd eurónyi megtakarítás elérésére nincs reális terve.
A mérsékelt jelöltek közül Édouard Philippe volt miniszterelnök némi józanságot hozott a vitába azzal a javaslatával, hogy a nyugdíjkorhatárt 65 évre, a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt pedig 45 évre emeljék.
Mivel Franciaország túl nagy ahhoz, hogy elbukjon, a befektetők arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank egy válság esetén beavatkozna a hozamok megfékezése érdekében. Az EKB rendelkezik a megfelelő eszközökkel, ám a többi tagállam részéről erős ellenállás várható egy olyan ország megsegítésével szemben, amely többszörösen képtelennek bizonyult pénzügyei rendezésére – különösen, ha olyan elnök áll az élén, aki más uniós kérdésekben is szembehelyezkedik Brüsszellel. Így a piaci nyomás és Franciaország költségvetési feszültségei még jóval a mentőakció előtt érdemben fokozódhatnak.
