2027-től megszűnik a szökőmásodperc a világidőben
A nemzetközi döntéshozók október 15-én megszavazták a szökőmásodperc kivezetését, amely 2027. május 20-án lép hatályba. A több mint fél évszázados gyakorlat során időnként egy plusz másodpercet adtak a koordinált világidőhöz (UTC), hogy az órák ne távolodjanak el túlságosan a Föld forgásától. A változás a hétköznapi időbeosztást nem érinti, de a világ időmérésének egyik régi alapszabályát felváltja.
Az óraátállítás kérdése továbbra is nyitott
Bár az óraátállítás eltörlése évek óta napirenden van az Európai Unióban, idén ősszel is maradt a megszokott forgatókönyv: október 25-én, vasárnap hajnalban Magyarországon három óráról kettőre kellett visszaállítani az órákat. A rendszer megszüntetésének egyelőre nincs elfogadott időpontja, mivel az uniós intézmények és a tagállamok között még nem született meg a változtatáshoz szükséges megállapodás.
Miért volt szükség a korrekcióra?
Az idő mérését régóta a Föld mozgásához kötjük, a nappalok és éjszakák váltakozása adja a napok természetes ritmusát. A modern órák azonban sokkal egyenletesebben járnak, mint ahogyan a bolygó forog. A Föld forgási sebessége kis mértékben ingadozik, ezért a hozzá igazodó csillagászati idő és az atomórákon alapuló UTC eltérhet egymástól. Ezt a különbséget 1972 óta alkalmanként egy plusz másodperccel igazították ki. A digitális rendszerek terjedésével azonban egyre nehezebb lett mindenhol ugyanúgy végrehajtani a korrekciót.
Milyen kockázatokat hordozott a plusz másodperc?
A pontos idő a gazdaság számos területén közös viszonyítási pont: a pénzügyi piacokon a műveletek időpontját rögzítik, az adatközpontokban pedig egymással kapcsolatban álló gépeknek kell ugyanazon idő szerint működniük. Ha egy perc egyszer csak 61 másodpercig tart, az szokatlan helyzetet teremt. A 2012-es szökőmásodperc idején fennakadások jelentkeztek a Redditnél és a LinkedInnél, valamint a Qantas légitársaság jegyfoglalási rendszerénél. Az ausztrál pénzügyi felügyelet néhány évvel később külön is figyelmeztetett a korrekció lehetséges kockázataira. A gondot fokozza, hogy a szolgáltatók nem feltétlenül egyformán kezelik a plusz másodpercet: van, ahol egy lépésben illesztik be, máshol hosszabb időre elosztva vezetik át, így két rendszer a korrekció környékén rövid ideig eltérő időt mutathat.
A technológiai ipar és a döntés előzményei
A technológiai cégek számára a szökőmásodperc régóta gyakorlati probléma. A Meta mérnökei 2022-ben nyilvánosan kiálltak a kivezetése mellett. Ezzel szemben Oroszország korábban későbbi átállást szeretett volna, mert a GLONASS műholdas navigációs rendszer működésében is szerepet kapnak a szökőmásodpercek. A nemzetközi közösség már 2022-ben elhatározta a korrekciók kivezetését, akkor azonban még 2035-ös határidővel számoltak; a mostani határozat ezt hozta előre 2027-re.
Eddig csak hozzáadtak, most a negatív korrekciótól tartottak
1972 óta összesen 27 másodpercet adtak hozzá a világidőhöz, utoljára 2016 végén. Az elmúlt években azonban a Föld forgása időszakosan gyorsult, emiatt felmerült, hogy egyszer éppen ellenkező korrekcióra lenne szükség, vagyis egy másodpercet el kellene venni az UTC-ből. Ilyen negatív szökőmásodpercet még soha nem alkalmaztak. Egy szakértői becslés szerint a korábbi szabályok mellett 2035-ig 30 százalékra nőtt volna annak esélye, hogy szükségessé válik, a döntéshozók pedig attól tartottak, hogy a nagyrészt felkészületlen rendszerekben ez még több zavart okozhat, mint a már ismert plusz másodperc.
Legfeljebb egy órás eltérés engedhető meg
Az új szabály szerint a Föld forgásához kötött idő és az UTC között a korábbi 0,9 másodperc helyett legfeljebb egyórás eltérés engedhető meg. Ez nem jelenti azt, hogy 2027-ben egy órát állítanak az órákon: a különbség lassan változhat, a határozat pedig arról döntött, mekkora eltérés fér bele újabb beavatkozás nélkül. A szakemberek a két időskála viszonyát továbbra is figyelni fogják, az adatokat hozzáférhetővé teszik azok számára, akiknek például csillagászati munkához szükségük van rájuk. Egy előrejelzés 2100-ra 54 másodperces eltéréssel számol, az egyórás határ elérésének idejét azonban nem lehet egyszerűen előrevetíteni a Föld változó forgásából, és a döntés nem ír elő automatikus „szökőórát” sem.
A másodperc és a holdi idő is napirenden volt
A versailles-i konferencián két másik, jövőbe mutató időmérési kérdéssel is foglalkoztak. A másodperc jelenlegi, céziumatomhoz kötött definíciójánál az optikai frekvenciákra épülő mérési módszerek már pontosabbak lehetnek; új definíciót most nem fogadtak el, a testület azt kérte, hogy dolgozzanak ki javaslatot a 2030-as ülésre. Külön határozat született a holdi idő ügyében is: a jövőbeli holdi navigációs és kommunikációs rendszerekhez közösen elfogadott időskálára lehet szükség, amelynek kapcsolata a földi világidővel egyértelmű, ennek részletein azonban még dolgozni kell. A szökőmásodperc kivezetésének már pontos kezdőnapja van: 2027. május 20.
