Megtévesztő reklámkampány miatt kapott 123 milliós GVH-bírságot az Aldi
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 123 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt.-re, mert a vállalat megalapozatlanul alkalmazta a „Legszélesebb választék!” és a „Legjobb akciók!” állításokat a kereskedelmi kommunikációjában.
A GVH 2025 nyarán indított eljárást a közel 200 magyarországi üzlettel rendelkező kiskereskedelmi vállalkozással szemben, mivel észlelte, hogy a cég 2025 márciusától használta a két szlogent, amelyek a hatóság gyanúja szerint valótlan tartalmúak voltak.
Az Aldi az állításokat a Nők Lapja Food Awards 2024 pályázatán a „Legjobb akciók!” és a „Legszélesebb választék!” alkategóriákban több hónappal korábban elnyert első helyezésére alapozta. Ez azonban nem volt elegendő a piacelsőség objektív, tényszerű igazolására, többek között azért, mert a díj egy szubjektív közönségszavazáson alapult, és a marketingkommunikáció időzítése sem támasztotta alá az állításokat.
A GVH Versenytanácsa megállapította, hogy a vizsgált reklámkampány üzenete az átlagfogyasztók értelmezésében azt jelentette, hogy az Aldi választéka objektíven a legszélesebb a versenytársakhoz képest, illetve hogy neki vannak a legnagyobb kedvezményt nyújtó akciói, amelyet még díjjal is elismertek. Ez az üzenet tartalmát tekintve piacelsőségi állításnak minősül.
A piacvezető pozícióra vonatkozó állítás az áruk és szolgáltatások árának, minőségi és megbízhatósági szintjének lényeges mutatója a fogyasztók számára, ezért a versenytanács álláspontja és a bírósági gyakorlat szerint csak akkor szabad ilyet tenni, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív és időszerű adatokkal, amelyek ezt egyértelműen alátámasztják.
A döntés szerint önmagában már a Nők Lapja pályázatában is félrevezetőek voltak a „Legjobb akciók” és a „Legszélesebb választék!” alkategória-elnevezések, hiszen ezekben a kategóriákban csak nagyon kevés vállalkozás indult, és az elnyert díjak nem reprezentatív, hanem szubjektív véleményeken alapultak. Így ebben a kontextusban értelmezhetetlen volt a „legszélesebb”, illetve a „legjobb” piacelsőségi jelzők használata, mivel a szavazás szerint a fogyasztók az Aldi választékát csak egy másik bolt választékához képest látták szélesebbnek.
A GVH Versenytanácsa a vonatkozó gyakorlatának megfelelően azt állapította meg, hogy az Aldi által használt piacelsőségi állítások alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére, mert nem voltak megfelelően alátámasztva. A vállalat az eljárás hatására abbahagyta a kifogásolt gyakorlatot, és a reklámújságjait is módosította.
A bírság összegének meghatározásakor a versenytanács a reklámkampány költségéből indult ki. A GVH felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy piacelsőségi állításokat csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha a hirdetés közzétételekor rendelkeznek olyan objektív adatokkal, amelyek ezt egyértelműen alátámasztják.
A versenyhatóság egy másik, 2026 nyarán lezárult eljárásában a Lidl-t szintén nem körültekintően alkalmazott piacelsőségi állítások miatt bírságolta meg.
